Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt alapító vezetője beszédet mond egy pártgyűlésen Londonban 2019. november 4-én. Nagy-Britanniában december 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nigel Farage a fedélzeten: a brexit "motorja" a brit Konzervatív Párt bekebelezésére készül

Már a Konzervatív Párt elfoglalását emlegeti Nagy-Britanniában Nigel Farage, a brexit egyik atyja, aki hétfőn bombahírrel szolgált: mégis indul a választásokon és átveszi a Reform UK nevű jobboldali párt vezetését. Közben a toryk az elmúlt több mint száz év legnagyobb vereségére készülhetnek.

Ahogy egyes kommentátorok hétfőn megjegyezték: követ dobott a brit politika állóvízébe. Kedden már őhozzá vágott egy tejturmixot egy fiatal, szőke lány.

Nigel Farage – volt európai parlamenti képviselő és a brexitet kikényszerítő egykori Brit Függetlenségi Párt volt vezére – azonban most nagyon örül a figyelemnek. Hétfőn ugyanis mindenkit meglepve közölte: meggondolta magát, és indul a júliusi parlamenti választásokon. Mellesleg pedig

átveszi a Reform UK nevű új, jobboldali párt vezetését,

amelynek eddig tiszteletbeli elnöke volt.

A lépés készületlenül érte a párt eddigi vezérét, Richard Tice-t, valamint Tony Macket, a brexitre szavazó dél-angliai Clacton város Reform-képviselőjelöltjét, de kényszeredett mosollyal félreálltak. (A brit rendszerben csak egyéni választókerület van, a fajsúlyosabb politikusokat erős támogatottságú körzetekben indítják, hogy borítékolhatóan nyerjenek.)

Farage közben elmondta,

vasárnap délután, kutyasétáltatás után, a pubban ülve érett meg a döntés

a 180 fokos fordulatra. Korábban ugyanis kizárta, hogy megméretné magát a július 4-i brit választásokon.

Lépését azzal indokolta, hogy „borzasztó bűntudat” gyötörte, mert úgy érezte „elárulja támogatóit”.

„Meggondoltam magam, tudják, lehet ilyet tenni” – vágott vissza az újságíróknak, akik azt firtatták, hogy miért nem állta a szavát.

Az elsősorban a migráció, de általában a szélsőbalos woke ideológia ellen is kampányoló Farage – Donald Trump barátja – azokat az érzéseket is meg akarja lovagolni, amelyek szerint

a 14 éve kormányzó toryk megindították Nagy-Britanniát a lejtőn.

„Ebben az országban semmi sem működik. Az egészségügy nem működik, az utak járhatatlanok, egyetlen közszolgáltatás sem felel meg az elvárásoknak. Hanyatlunk és ezt csak bátorsággal lehet visszafordítani” – mondta. Hétfőn nyomatékot adott szavainak a hír, hogy sok brit kórházban akkora az ágyhiány, hogy a betegeket a folyosókon vizsgálják és fotelekben kénytelenek aludni.

Clactonban, ahol Farage ringbe száll, az elmúlt választásokon 25 ezer fős többséggel nyertek a konzervatívok – az után, hogy Farage visszaléptette több körzetben akkori formációja, a Brexit Párt jelöltjeit, hogy Boris Johnson „meg tudja valósítani a brexitet”. Ezúttal nem lesz segítség és barátkozás. A politikus szerint a toryk „elárulták őt”. „Én nem akarok csatlakozni a konzervatív párthoz. Jobb lenne inkább elfoglalni őket” – mondta, és közölte: pártját akarja megtenni a hivatalos ellenzéknek.

Közben az előrejelzések a modernkori brit történelem második legnagyobb, 194 fős többségét jósolják a győzelemre esélyes brit Munkáspártnak. A YouGov-elemzése szerint közben a Reform országos szinten 10-11 százalékot vesz el a toryktól, de az egyéni választókerületi rendszer miatt nulla mandátumra esélyes – csakhogy az elemzés még Farage bejelentése előtt készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×