Az állami tulajdonú kínai bankok korlátozzák az orosz ügyfeleknek nyújtott finanszírozást, miután az Egyesült Államok másodlagos szankciókat helyezett kilátásba ama külföldi pénzügyi cégek ellen, amelyek Moszkva ukrajnai háborúját segítik – ezt közölték a Bloomberggel a témát ismerő személyek.

A gazdasági hírügynökség szerint az elmúlt hetekben minimum két állami kínai banknál indult felülvizsgálat az oroszországi ügyletek kapcsán. A Bloomberg ezt nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva írta.

A kínai bankok várhatóan felbontják a szerződéseiket az amerikai szankciós listán található ügyfelekkel, és leállítják a pénzügyi szolgáltatásokat az orosz fegyveres erők számára, függetlenül a tranzakciók pénznemétől és földrajzi helyzetétől – mondták a források.

A hitelezők jobban fogják vizsgálni az ügyfelek származását, például, hogy oroszországi-e a cégbejegyzés, valamint a jóváhagyott kedvezményezettek és döntéshozók. A vizsgálat kiterjed azokra a nem orosz ügyfelekre is, akik Oroszországban folytatnak üzleti tevékenységet vagy harmadik országokon át szállítanak "kritikus termékeket" Oroszországba.

Mindez azt jelenti, hogy

bár Nyugaton Kínát gyakorlatilag azzal vádolják, hogy lehetővé teszi Oroszország ukrajnai háborúját, a kínai bankok fokozzák az orosz ügyfelekkel szembeni szigort.

Az első intézkedéseik már 2022. óta élnek, amikor a nyugati országok egy sor szankcióval sújtották Moszkvát.

Decemberben az amerikai pénzügyminisztérium közölte: másodlagos szankciókat vet ki olyan bankokra, amelyek segítenek Oroszországnak a háborúhoz szükséges eszközök beszerzésében.

A mostani hír azt példázza, hogy Kínai milyen mértékben működik együtt az amerikai szankciós rezsimmel, annak ellenére, hogy elvi alapon ellenzi azokat és fent akarja tartani a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával.

Kína elkerülte, hogy jelentős katonai támogatást nyújtson Oroszországnak, bár diplomáciai lépéseivel gyakorlatilag kiáll mellette, és fokozza a kereskedelmet a nem szankcionált szférákban – írja a Bloomberg.

A háború 2022-es kezdete óta megugrott az Oroszországba irányuló kínai export, míg

Kína lett az orosz gáz és kőolaj legnagyobb importőre.

A szénimport 2020 óta több mint a duplájára ugrott. A szankciók miatt az Orosz Központi Bank nem fér hozzá nemzetközi tartalékai közel feléhez és csak arannyal és jüannal rendelkezik szabadon. A kínai valutát használó tranzakciók múlt szeptemberre a 2021-es szint közel duplájára, 27 százalékra ugrottak.

Közben a MasterCard- és Visa-rendszerből kizárt orosz bankok a kínai UnionPayt kezdték el használni. A tudósítás megjegyzi, hogy a nagy állami kínai bankok korábban is betartották az Irán és Észak-Korea elleni amerikai szankciókat.