A pandémia óta ez volt az első, személyes kínai-EU-s csúcstalálkozó és ez alkalomból utazott Pekingbe Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Kína egyre határozottabb nemzetközi szerepvállalása, a kereskedelmi és a biztonsági aggodalmak miatt sok kérdés terheli a kétoldalú viszonyt. Ezek után nem csoda, hogy Peking „őszintének” nevezte a megbeszéléséket. A témák között szerepelt:
- Az ukrajnai háború
- A gázai háború
- A klímavédelmi együttműködés
- Kereskedelmi kérdések.
Egyik témában sem sikerült áttörést elérni és von der Leyen azt mondta riportereknek: ismert, hogy miért van Kínának kereskedelmi többlete az EU-val szemben - mert az európai cégek nem férnek hozzá a kínai piachoz, mert kínai túltermelés van és mert Peking előnyben részesíti hazai gyártóit.
„Úgy tűnik, két év alatt megduplázódott a kereskedelmi deficit, ami fenntarthatatlan”
– idézte az EU-főnök szavait a Financial Times. A pekingi külügyminisztérium azt válaszolta, hogy a kínai többlet már kezd visszaesni és hogy „nem lehet Kínát felelőssé tenni a helyzetért”.
Van der Leyen néhány hónapja vizsgálatot jelentett be a kínai elektromos autók témájában, azzal vádolva Pekinget, hogy a hazai gyártókat dotálva elárasztja az európai piacokat és alávág az ottani autógyáraknak.
Miközben Európában Kína kapcsán a „rizikómentesítés” politikáját emlegetik (ami egyfajta távolodást jelent), Hszi azt mondta: Kína „kész kiemelt partnerként kezelni az Uniót a kereskedelmi és technológiai együttműködésben és megbízható partnerként az ipari és értékláncok terén”. Li Csieng miniszterelnök pedig ostorozta, hogy „politikai és biztonsági ügyet csinálnak a gazdasági és kereskedelmi kérdésekből.
Brüsszelt közben tovább irritálja, hogy Kína máig nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni invázióját. Az sem tetszik, hogy a kínaiak „csak” tűzszünetet akarnak. „Az európai politikusok néha azt mondják, Kína beszéljen Oroszországgal. De ez egy nagyon független, szuverén állam. Putyin elnök maga dönt a nemzetbiztonság alapján... Európának magának kellene beszélnie Oroszországgal” – válaszolta a kínai külügyi szóvivő.
Emellett jelezte:
Kínát idegesíti, hogy Nyugaton szankcionálhatják a cégeit, amiért Oroszországnak szállítanak.
Az európaiaknak nem kéne egyfelől arra kérni Kínát, segítse ki őket, másfelől ártani a nemzeti érdekünknek... a megfelelő módon fogunk válaszolni” – tette hozzá.
Az uniós vendégek egy listával érkeztek, amelyen 13 olyan kínai cég szerepel, amely polgári és katonai célra felhasználható termékeket szállít Oroszországba. Az EU arra készül, hogy szankciókkal büntesse őket. Nagy-Britannia-i székhelyű aktivisták közben egy jelentésben azt állították a H&M, a Zara, a Primark és más divatcégeknek az európai piacokon árult ruhái jelentős részben ujgur rabok kényszermunkájával készülnek.
