eur:
394.07
usd:
363.64
bux:
66169.03
2024. március 1. péntek Albin
A Hszinhua kína hírügynökség felvételén Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Hszi Csin-ping kínai államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) a tárgyalásuk előtt a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua

Mélyen egymás szemébe nézett a kínai elnök és Európa két vezetője

Az Európai Unió és a Tanács több bírálatot is megfogalmazott Kína felé a pekingi EU-Kínai csúcson, ahol szemtől-szembe ült egymással Ursula von der Leyen és Hszi Csinping. Kína elutasította a kereskedelmi egyensúlyhiány miatti aggodalmakat, viszont emlékeztették: része van a Moszkva elleni szankciók kijátszásában.

A pandémia óta ez volt az első, személyes kínai-EU-s csúcstalálkozó és ez alkalomból utazott Pekingbe Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Kína egyre határozottabb nemzetközi szerepvállalása, a kereskedelmi és a biztonsági aggodalmak miatt sok kérdés terheli a kétoldalú viszonyt. Ezek után nem csoda, hogy Peking „őszintének” nevezte a megbeszéléséket. A témák között szerepelt:

  • Az ukrajnai háború
  • A gázai háború
  • A klímavédelmi együttműködés
  • Kereskedelmi kérdések.

Egyik témában sem sikerült áttörést elérni és von der Leyen azt mondta riportereknek: ismert, hogy miért van Kínának kereskedelmi többlete az EU-val szemben - mert az európai cégek nem férnek hozzá a kínai piachoz, mert kínai túltermelés van és mert Peking előnyben részesíti hazai gyártóit.

„Úgy tűnik, két év alatt megduplázódott a kereskedelmi deficit, ami fenntarthatatlan”

– idézte az EU-főnök szavait a Financial Times. A pekingi külügyminisztérium azt válaszolta, hogy a kínai többlet már kezd visszaesni és hogy „nem lehet Kínát felelőssé tenni a helyzetért”.

Van der Leyen néhány hónapja vizsgálatot jelentett be a kínai elektromos autók témájában, azzal vádolva Pekinget, hogy a hazai gyártókat dotálva elárasztja az európai piacokat és alávág az ottani autógyáraknak.

Miközben Európában Kína kapcsán a „rizikómentesítés” politikáját emlegetik (ami egyfajta távolodást jelent), Hszi azt mondta: Kína „kész kiemelt partnerként kezelni az Uniót a kereskedelmi és technológiai együttműködésben és megbízható partnerként az ipari és értékláncok terén”. Li Csieng miniszterelnök pedig ostorozta, hogy „politikai és biztonsági ügyet csinálnak a gazdasági és kereskedelmi kérdésekből.

Peking, 2023. december 7.
A Hszinhua kína hírügynökség felvételén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b2), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b3) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (b4) tárgyal Hszi Csin-ping kínai államfővel (j2) és Vang Ji kínai külügyminiszterrel (j3) a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2023. december 7-én.
MTI/AP/Xinhua/Liu Bin
Peking, 2023. december 7. A Hszinhua kína hírügynökség felvételén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b2), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b3) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (b4) tárgyal Hszi Csin-ping kínai államfővel (j2) és Vang Ji kínai külügyminiszterrel (j3) a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2023. december 7-én. MTI/AP/Xinhua/Liu Bin

Brüsszelt közben tovább irritálja, hogy Kína máig nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni invázióját. Az sem tetszik, hogy a kínaiak „csak” tűzszünetet akarnak. „Az európai politikusok néha azt mondják, Kína beszéljen Oroszországgal. De ez egy nagyon független, szuverén állam. Putyin elnök maga dönt a nemzetbiztonság alapján... Európának magának kellene beszélnie Oroszországgal” – válaszolta a kínai külügyi szóvivő.

Emellett jelezte:

Kínát idegesíti, hogy Nyugaton szankcionálhatják a cégeit, amiért Oroszországnak szállítanak.

Az európaiaknak nem kéne egyfelől arra kérni Kínát, segítse ki őket, másfelől ártani a nemzeti érdekünknek... a megfelelő módon fogunk válaszolni” – tette hozzá.

Az uniós vendégek egy listával érkeztek, amelyen 13 olyan kínai cég szerepel, amely polgári és katonai célra felhasználható termékeket szállít Oroszországba. Az EU arra készül, hogy szankciókkal büntesse őket. Nagy-Britannia-i székhelyű aktivisták közben egy jelentésben azt állították a H&M, a Zara, a Primark és más divatcégeknek az európai piacokon árult ruhái jelentős részben ujgur rabok kényszermunkájával készülnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baán László: nagyon-nagyon meggyőző Demeter Szilárd érvelése
Aréna

Baán László: nagyon-nagyon meggyőző Demeter Szilárd érvelése

Az integrációnak lehetnek előnyei – így kommentálta a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét az InfoRádió Aréna című műsorában Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója azt mondta, az új kulturális holdingon belül az egyes intézmények megtartják az önállóságukat, de a központ – ami minisztériumi hatásköröket vesz át – számos téren összhangot teremt majd köztük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×