Infostart.hu
eur:
384.59
usd:
330.73
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Az orosz haditengerészet Admiral Gorskov rakétás fregattja. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Már Afrikában is terjeszkednek az oroszok

Miközben egyszerre figyel az ukrajnai háborúra, a Hamász és Izrael harcára és Kína Tajvan körüli kardcsörtetésére, további gonddal szembesül az Egyesült Államok és a NATO. Oroszország ugyanis arra készül, hogy állandó katonai bázisokat hozzon létre Líbiában.

A hírt a Bloomberg hírügynökség repítette fel, és a tudósítás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök már alkut kötött Halifa Haftarral, a kettészakadt észak-afrikai ország keleti területének katonai parancsnokával. A 79 éves hadúr sok olajlétesítményt is ellenőriz Líbiában, amely Afrika olajkészleteinek 40 százalékával rendelkezik.

A két vezető még szeptember végén találkozott, Moszkvában. A Bloomberg szerint az orosz hadihajók jogot kaphatnak arra, hogy kikössenek a Haftar által ellenőrzött partokon, ami leginkább Tobruk kikötővárosra utalhat. A Moscow Times szerint a kikötőt először modernizálni kellene ugyan, viszont mindössze pár száz kilométerre van olasz és görög területekről.

Források szerint a líbiai vezetőnek légvédelmi eszközökre van szüksége a Törökország által támogatott riválisaival szemben – amit az oroszoktól megkaphat. Továbbá ők lehetnek azok, akik kiképzik légi ereje pilótáit és a különleges egységek katonáit.

A hír azért is aggaszthatja Washingtont, mert az orosz jelenlét újabb kihívást jelenthet a Földközi-tengeri 6. amerikai flottának.

Jonathan Winer, az amerikai elnök volt líbiai különmegbízottja azt mondta a Bloombergnek: az amerikai vezetés „nagyon komolyan veszi” a fenyegetést, hogy Oroszország Líbiára is kiterjeszti jelenlétét. „Stratégiai cél nem hagyni, hogy Oroszország jelen legyen a Földközi-tengeren. Ha Oroszország ott kikötőkhöz jut, akkor az egész Európai Unió ellen tud majd kémkedni” – mondta Winer.

Kérdés, hogy ezt a célt mennyire tudta eddig is elérni az Egyesült Államok: az oroszok Szíriában, a Földközi-tenger keleti részén, Tartuszban kaptak kikötői használati jogot. Májusban például az északi flottába tartozó Gorskov Admirális nevű, hiperszonikus rakétákkal felszerelt orosz fregatt, egy korvett, egy aknaszedő, egy tengeralattjáró és egy tanker tartózkodott a térségben.

Az itamilradar.com katonai szakportál ugyanakkor arra utalt, hogy az oroszok forrásai jóval szerényebbek, mint a NATO-é. Ennek ellenére a szövetségben aggódnak az orosz hajók miatt, amelyeket februárban „agresszívnek” nevezett az olasz haditengerészet főnöke. (Ekkor érkezett a Gorskov Admirális a mediterrán vizekre.)

A Stars and Stripes amerikai katonai újság szerint

az év elején olyan számban haladtak át a Földközi-tengeren orosz hadihajók, amire a hidegháború óta nem volt példa.

A szövetség ugyanakkor azt az elvet vallja, hogy minden ország békésen hajózhat a nemzetközi vizeken.

Szeptember közepén a The Wall Street Journal azt írta, hogy valószínűleg amerikai illetékesek utaznak Líbiába, hogy az orosz jelenlét ellen lobbizzanak. És – bár ezt az izraeli–Hamász háborúhoz időzítették, Moszkvának is üzentek, amikor a napokban két amerikai repülőgép-hordozót küldtek a Földközi-tenger keleti vizeire.

Címképünkön az orosz haditengerészet Gorskov Admirális nevű rakétás fregattja

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését – közölte a magyar külügyi tárca.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×