Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Wooden blocks with GDP word and yellow down arrow, impacts of Covid-19 global economy financial crisis, gross domestic product falling concept
Nyitókép: ThitareeSarmkasat/Getty Images

Szenvedést jósolnak gazdagnak és szegénynek egyaránt

A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint az évtized végére a globális gazdaság GDP-jét tekintve 100 százalékra ugorhat a világ eladósodottsága, ami azt eredményezheti, hogy a gazdag és a szegény országok is szenvednek majd az adósságtehertől. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint a világ országai "adósságfüggővé" váltak, és nem is biztos, hogy ki tudnak jönni ebből az állapotból.

Az aggasztó jóslat mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb globális előrejelzése szerint egy sor állam gazdasága növekedik majd a megszokott ütemnél jóval lassabban – fele arányban. A világgazdaság „örökre” ebben a lassabb növekedési sávban ragadhat, ami különböző gazdasági sokkoknak teszi ki és visszaveti képességét, hogy talpra álljon a pandémia és a háborúk okozta károkból.

Az IMF mellett a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) is figyelmeztet: a teljes adósságállomány – beleértve a kormányok, a háztartások és a vállalkozások által felvett hiteleket – jelenleg 307 billió dollárt tesz ki, ami 10 billió dollárral több az év első első hat hónapjához képest. Mint a szervezet igazgatója, Emre Tiftik megjegyezte: „a világ országai adósságfüggővé váltak”.

„A legtöbb ország növekedési modellje teljességgel az adósságfelvételen alapszik”

– mondta. „Amikor lelassul az adósságfelvétel üteme, akkor kevesebb növekedést látunk. Közép- és hosszútávon ez jelentős negatív következményekkel jár és emiatt aggódunk. Különösen az eladósodás gyors üteme miatt” – tette hozzá.

Az adósság kezelhető volt, amíg alacsonyak voltak a kamatok de – mint a bedőlő brit önkormányzatok esete bizonyítja – katasztrofális lehet a hatása, ha drágul az adósságszolgálat.

A helyzet aggodalmat váltott ki a közgazdászok körében. „Békeidőben nem voltak még ilyen magasak a pénzügyi kiadások, a mostani a legmagasabb államadósságok ideje. Sokan azt képzelik, hogy a kormányok és a központi bankok képesek kezelni a helyzetet, de én aggódom” – mondta Jamie Dimon, a JP Morgan bank vezérigazgatója.

Mohamed El-Erian, az Allianz vezető közgazdásza szerint a legtöbb ország adóssága nő, de másként fogja a helyzet sújtani az államokat. „Egyesek jobban elviselik a terhet, mert jelentős közép- és hosszútávú növekedési képességük van, mert fejlett a pénzpiacuk és világszerte elfogadják a valutájukat... mások pengeélen táncolnak, nincsenek forrásaik az egyre nagyobb adósságuk visszafizetésére” – mondta.

A Világbank által megnevezett 73 szegény országból egyedül Mongólia és Üzbegisztán tudott a nemzetközi piacokon hitelhez jutni.

„Sokan összeroskadnak az adósság alatt. Egyes afrikai országokban a költségvetési bevétel több mint fele megy el adósságszolgálatra” – mondta Emre Tiftik a Nemzetközi Pénzügyi Intézettől.

Néhány állam már csődöt jelentett, mások évek óta a fizetésképtelenség határán táncolnak – derül ki a Világbank adataiból.

Közben a dollárban elszámolt hitelek is fejfájást okoznak az amerikai valuta potenciális árfolyam-emelkedése miatt, sőt az USA sem ússza meg a dolgot: az IMF nemrég „aggasztónak” nevezte az Egyesült Államok eladósodottságát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×