Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
335.45
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Rishi Sunak új brit miniszterelnök beszédet mond a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2022. október 25-én. Rishi Sunakot, brit Konzervatív Párt új vezetőjét III. Károly király hivatalosan megbízta a kormányalakítással ezen a napon.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

A brexitet magasztalva védekezik a brit miniszterelnök

Rishi Sunak lett a brexit legújabb fáklyavivője. A brit kormányfő – nagyszabású kongresszusi beszédében – azt állította, hogy országa EU-s kilépése óta gyorsabban növekszik a gazdasága, mint Franciaországé és Németországé. Úgy tűnik azonban, hogy ez inkább kampányszlogen volt.

Rishi Sunak brit miniszterelnök egy éve tartó kormányzása nagy részét csendes tűzoltással töltötte azután, hogy ideológiától vezérelt elődje, Liz Truss majdnem bedöntötte a fontot és milliók számára drágította meg a lakáshiteleket.

Ennek ellenére Sunak mégis kettős nyomás alá került: egyrészt pártja keménymagja „puha konzervatívnak” tartja, másrészt a jövőre várható választások előtt még mindig fenyegető előnyben van az ellenzéki Munkáspárt.

Mindezzel a háttérben lépett fel Rishi Sunak a brexit legújabb bajnokaként. A manchesteri tory pártkongresszuson elmondott szerdai beszédében azzal dicsekedett, hogy

a brit gazdaság gyorsabban növekszik, mint bármely más nagy európai országé – és hogy ez nem a brexit ellenére, hanem annak köszönhetően történik.

A brexit által biztosított szabadság máris versenyképesebbé teszi az Egyesült Királyságot, felszabadítja a vállalkozásokat és lehetővé tette, hogy első európai országként csatlakozzon a transzatlanti–csendes-óceáni kereskedelmi blokkhoz – mondta.

Nem ez volt azonban beszédének fő mondandója és a „hurrá optimista” üzenetet aláássa néhány makacs tény. Például, hogy a kereskedelmi blokkban való részvétel 10 év után is körülbelül csak a GDP kevesebb, mint évi 1 század százalékával bővíti majd a brit gazdaságot. Közben az igazán nagy dobás, az Egyesült Államokkal való szabadkereskedelmi szerződés még mindig késik és valószínűleg a Biden-kormányzat alatt nincs is rá remény.

A jövőre életbe lépő, az európai importra vonatkozó határellenőrzési lépések pedig körülbelül évi 390 millió euróval terhelik majd meg a brit gazdaságot.

A brexittel kapcsolatos megjegyzésekkel Rishi Sunak inkább nagy riválisa, a Munkáspárt vezére, Sir Keir Starmer vitorlájából akarja kifogni a szelet, akit a toryk azzal vádolnak, hogy kis léptekkel közelítve Brüsszelhez, vissza akarja léptetni a szigetországot az Unióba – bár ő ezt határozottan kizárta. Sunak számára fontos ott ütni Starmert, ahol tudja, mert a konferencia előtti felmérések szerint

a Munkáspárt 19 százalékkal előzi meg népszerűségben a konzervatívokat a jövőre várható választások előtt.

A brit kormányfő a brexit felemlegetésével és azzal a szöveggel, hogy hisz benne: Nagy-Britannia „új történetet tud írni, mert az EU-kilépéssel a változásra szavazott” – láthatóan fellelkesítette a pártkonferencia küldötteit.

Közben viszont – egy szarkasztikus brit kifejezéssel élve – „sikerült kiragadnia a kudarcot a győzelem fogai közül”, amikor bejelentette: leállítja a tervezett észak-déli gyorsvasút Birmingham és Manchester közötti ágát és helyette a pénzt a regionális közlekedésbe pumpálja. A lépést hevesen bírálta két elődje – Liz Truss és David Cameron.

A döntés azért is kínos, mert Nagy-Britannia a vasút őshazája, miközben Európában akár tizedannyi pénzből lehet nagy sebességű vasutakat építeni és ráadásul gyorsabban, míg a brit projektek rendre többszörösükre drágulnak menet közben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×