A 2016-os brexit kampány sértegető beszólásaira és brit földön élő európaiakat érő inzultusokra már kevesen emlékeznek. A később, Boris Johnson kormánya által levezényelt brexit és az apróbb utóviták után kezd normalizálódni London és az EU viszonya. Rishi Sunak miniszterelnöksége alatt sikerült megegyezni Észak-Írországról és a brit tudósok visszatérnek az EU Horizon programjába.

A barátkozás újabb fejezeteként Franciaország és Németország váratlan tervvel rukkolt elő: társult tagságot kínálnának Nagy-Britanniának és más, EU-n kívüli államoknak.

A Berlin-Párizs tandem négy új „kört” álmodott meg és a tervezet szerint Nagy-Britannia a külső, társult tagsági körben foglalna helyet, amivel a felek szorosabbra fűzhetnék gazdasági kapcsolataikat.

Egyes vezető brit konzervatívoknak tetszik az ötlet – bár ők általában azok a régivágású politikusaik, akik egyszerre tudtak konzervatívok és Európa-pártiak lenni. Közülük a legfajsúlyosabb, Michael Heseltine egykori miniszterelnök-helyettes azt mondta az Independent című lapnak: nagyon gyorsan át kell gondolni az ötletet, mert "a brit nép többsége szerint hiba volt a brexit... omlik a gát és egyre inkább az Európával való integráció felé haladunk” – magyarázta.

A tory pártban azonban többen vannak a brexit-hívők és dühösen azt mondták: „az EU-tagállamok elkeseredetten bővíteni akarják a blokkot”.

A hír akkor érkezett, amikor a protokollt felrúgva fogadta Sir Keir Starmert, a brit ellenzéki Munkáspárt vezérét fogadta Emmanuel Macron francia elnök. Egyes kommentátorok szerint Starmer európai turnéja azt a képet próbálja kreálni róla, hogy ő lesz a következő brit kormányfő. (Ehhez jelenleg meg is van a támogatottsága).

Viszont a Munkáspárt és a Konzervatívok is kizárják bármely „társult tagság” lehetőségét a jövő évi választásokra készülve.

Starmer azt ígérte, hogy előnyösebb megállapodást alkuszik ki az Unióval, de anélkül, hogy visszaléptetné az országot a vámunióba és a közös piacba. Ami kicsit a korábbi parttalan viták visszatérését veti fel, amikor a fából vaskarika megalkotásával próbálkoztak a totális brexit jogi keretei között.

A német-francia elképzelés szerint társult tag lehetne Svájc is – bár az EU és Svájc jelenlegi viszonyának a modelljét a britek korábban elutasították. A társult tagoknak nem kell elfogadniuk „az egyre szorosabb Unió” és további integráció elveit, de el kell fogadniuk az EU „közös elveit és értékeit”. Valamiféle díjat is fizetniük kéne, de ez kevesebb lenne, mint a teljes jogú tagok költségvetési befizetései.

Egy európai diplomata azt mondta, hogy a tervet „a brit Munkáspártra” szabták – mivel a közvéleménykutatások szerint a Labour nagy eséllyel nyerheti meg a jövő évi brit választásokat. A brit konzervatív sajtó az ötletet úgy tálalja, hogy „Nagy-Britannia visszaléphetne az EU-ba – társult tagként”. A Spectator magazin „katasztrófának” nevezte a lehetőséget. A Telegraph című konzervatív lap 31 ezer válaszadójának 70%-a pedig nemet mondott a társult tagságra.

A német-francia elképzelés alapján lenne egy még szorosabb társult tagság, majd az összes EU-tag köre és benne a még mélyen integrációt és együttműködést vállalók „kemény magja”.