Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
335.09
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Rishi Sunak új brit miniszterelnök belép a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. ajtaján 2022. október 25-én. Rishi Sunakot, brit Konzervatív Párt új vezetőjét III. Károly király hivatalosan megbízta a kormányalakítással ezen a napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Nagyot esett a brit infláció, de akkor miért nem örülnek neki?

Nagyot zuhant a brit infláció és hosszú idő óta a bérek gyorsabban nőnek, mint az árak. Mindez még jó hírnek tűnt szerdán Rishi Sunak miniszterelnök számára. A londoni tőzsdét azonban nem hatotta meg a hír, mert még nagyobb csökkenésre számított, és ezért esett is az index.

Első ránézésre remek hír: tavaly még 11 százalék fölött járt a brit infláció, a szerdai adat szerint 6,8 százalékra mérséklődött. Rishi Sunak miniszterelnök eredményként tudta belengetni az adatot, közölve: mindez bizonyíték arra, hogy „működik” Jeremy Hunt pénzügyminiszterrel közösen kovácsolt terve.

A brit Pénzügykutató Intézet (Institute of Fiscal Studies) azonban gyorsan nyakon öntötte egy vödör hideg vízzel. Gyorselemzésében közölte, hogy „veszélyben van” a miniszterelnök év végére beígért „inflációfelezési” terve, nem reális a megcélzott 5,4 százalék. „A kormányfő felezős célja mindig is kicsit furcsa volt és kérdéses, hogy mit tud tenni a pénzügyminisztérium az áremelkedés üteme ellen” – jegyezte meg Heidi Karjalainen, az IFS vezető közgazdásza.

A szakértő hozzátette: Sunak azt remélte, hogy a zuhanó energiaárak „végzik majd el a munka oroszlánrészét”,

de közben makacsul magas marad az árucikkek és szolgáltatások inflációja, és ez sodorja veszélybe az infláció felezésének ígéretet.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy estek a gáz- és áramszámlák, viszont minden más tovább drágult. A repülőjegyek például 30 százalékkal tavalyhoz képest. És az élelmiszer még mindig 15 százalékkal drágább, mint egy éve, a pontosabb mutatónak tartott maginfláció pedig nem mozdult el az utóbbi hónapban.

A messianisztikusan mosolygós Sunak ezúttal is egy pozitivista üzenettel válaszolt az aggódóknak:

„Eltökéltem, hogy jobb gazdaságot és jobb országot építek. Ha kitartunk a terv mellett, akkor megcsináljuk.”

A lángoló küldetéstudat azonban nem hatott a londoni tőzsdére. A FTSE-index fél százalékot esett a nyitáskor, igaz, ebbe besegítettek azok a várakozások is, hogy az amerikai Fed tovább emeli a kamatlábat és ezzel pénzt szív el a tőzsdékről.

Több kommentátor is megjegyezte ugyanakkor: a brit infláció esetében nagyobb csökkenésre számítottak. Befektetői szempontból az is aggodalmat keltett, hogy Sunak – szociális érzékenységet mutatva – elkötelezte magát egy korábbi nyugdíjindexelési politika fenntartása mellett, csakhogy ez 2024-ben extra tízmilliárd font terhet ró a költségvetésre.

Ha Sunaknak nem sikerül megvalósítani az infláció év végéig történő megfelezéséről szóló ígéretét, az politikailag katasztrofális lehet a számára

– jegyezte meg a Telegraph című konzervatív lap.

A brit ellenzék – különösen a felmérések szerint még mindig nyerésre álló Munkáspárt – örömmel csapja le az ilyen ziccereket. „Nagy-Britanniában magas és magasabb az infláció, mint sok fejlett országban. 13 év gazdasági káosz és konzervatív inkompetencia után a dolgozó emberek rosszabbul élnek, többet fizetnek az energiáért és magasabbak a bolti árak” – mondta a munkáspárti árnyék-pénzügyminiszter, Rachel Reeves, hozzátéve: „befékezett a brit bulldog”.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×