Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie – áll abban a levélben, amelyet Szlovákia a három balti állammal együtt fogalmazott meg. A dokumentum szerint május elején az ukrán becslések szerint 600 milliárd dollárban volt mérhető az oroszok által véghezvitt pusztítás mértéke, ám az azóta eltelt hetekben ez az összeg még jelentős mértékben emelkedhetett. Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia ezért követeli, hogy a zárolt orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére használják fel.

Mind a négy ország megjegyzi, hogy az Európai Unióban és hasonlóan gondolkodó országokban már befagyasztották az orosz magánszemélyek és vállalatok vagyonát, valamint az orosz központi bank mintegy 300 milliárd dollárnyi valutatartalékát.

„Olyan esetekben, ahol jogilag nem lehetséges a vagyon elkobzása, nyomásgyakorlási eszközként kell felhasználni arra, hogy az érintett vagyon zárolását csak akkor oldják fel, ha Oroszország más módon kárpótolta Ukrajnát az okozott károkért” – áll a közösen megfogalmazott nyilatkozatban. Szorgalmazzák továbbá a Moszkva ellen hozott szankciók bővítését.

A szlovák védelmi miniszter emellett arról is beszámolt, hogy

Szlovákia kész további szovjet haditechnikát átadni Ukrajnának, amennyiben kap helyette megfelelő utánpótlást.

Jaroslav Naď az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport online ülésén vetette fel annak lehetőségét, hogy a T-72-es tankokat kicserélnék öregebb német Leopard 2-es tankokra ugyanúgy, ahogy a cseheknek sikerült megegyezniük öreg tankjaik cseréjéről. A vadászgépeken és harckocsikon túl a szlovák hadseregnek még MI-17-es katonai helikopterei, és felújított RM-70-es rakétavetői is vannak. Szlovákia április elején adta át keleti szomszédjának az S-300-as szovjet légvédelmi rendszerét.

A szlovák parlamentben a fegyverek Ukrajnába szállítása mellett arról folyik a legélesebb vita, hogy különadót rójanak-e ki az orosz kőolajra vagy sem. A javaslattal Igor Matovič korábbi kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter állt elő. A javaslat alapján a pozsonyi Slovnaft olajfinomítónak különadót kellene fizetnie az orosz kőolaj feldolgozásából származó nyereségből. Az orosz kőolaj ugyanis az utóbbi hónapokban jóval olcsóbb, mint a Brent típusú kőolaj. A nyereség megadóztatása az államkasszát gazdagítaná, a pénzügyi tárca szerint évente mintegy 300 millió euróval.

A kormánykoalíción belül azonban nincs meg az egység a különadóról.

A Richard Sulík gazdasági miniszter vezette SaS párt azt javasolja, hogy a kőolajadóból származó bevételt más adók csökkentésére használja fel az állam, például a benzin és a gázolaj áfájának csökkentésére. Ha ezt a javaslatát nem fogadják el, az SaS megvétózza az orosz kőolaj különadóját. Igor Matovič pénzügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy az uniós szabályok nem teszik lehetővé az üzemanyagok áfájának csökkentését.