Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
NATIONAL HARBOR, MD - FEBRUARY 28: Nigel Farage, British politician and leader of the Brexit Party, speaks at the Conservative Political Action Conference 2020 (CPAC) hosted by the American Conservative Union on February 28, 2020 in National Harbor, MD. (Photo by Samuel Corum/Getty Images)
Nyitókép: Samuel Corum/Getty Images

Nigel Farage, a brexit arca a partvonalról befolyásolta a brit elitet

Nagy-Britanniában a halszálkás öltönyös, láncdohányos Nigel Farage volt a britek uniós kilépésének egyik motorja. Olyan befolyása volt, hogy a kormányzó konzervatívok magukévá tették politikája egy részét – csakhogy ne ássa alá a hatalmukat.

Nigel Farage, bár már nem politikus, hétfőn ismét megszólalt: egy tévéadásban arról beszélt, hogy „megérte a brexit”, és megkönnyebbült amiért, hogy már nem ül az Európai Parlamentben. Majd jól kifigurázta a mostani strasbourgi ülést megnyitó bizarr táncelőadást, melynek során táncosok mozogtak nem éppen az európai egység szellemében a padsorok között.

Ugyan hétszer indult, de a brit parlamentbe soha nem jutott be, mert nem kedvezett neki az egyéni választókerületi rendszer. Az Európai Parlamentben viszont tizenegy évig ült, és pimasz, heves szócsatákat vívott a szerinte nemzeteket elnyomó monolit híveivel.

A szürke Herman Van Rompuy egykori Európai Tanács elnöknek azt mondta: „kb. annyi karizmája van, mint egy nedves szőnyegnek. Magára ugyan ki szavazott?” Annyira szórakoztató volt, hogy egy brit magazin szerint a mellette ülő holland képviselőknek parancsba adták: ne nevessenek a szövegelésén, mert a tévében látszani fog.

Farage egy sajátosan angol nacionalista: Európából nézve udvarias modorú, szereti lengetni a nemzeti zászlót, de tartózkodik a nyers fajüldöző megnyilvánulásoktól. Pártjának még egy transznemű képviselője is volt. Sőt, még az etnikai kisebbségek tagjai közül is voltak követői. Még lengyelek is, pedig ők voltak „a kelet-európai migránsok” arcai és részben a velük való ijesztgetés vitte sikerre a 2016-os brexitnépszavazást. Az pedig hab volt a tortán, hogy az Európával való szakítás főideológusa egyik felesége német, egy későbbi barátnője pedig francia volt.

Farage tőzsdealkuszként kezdte, majd belépett a brit Konzervatív Pártba. 14 évvel később, 1992-ben viszont távozott, mert a brit kormány is aláírta az unió elmélyítését célzó maastrichti szerződést. Egy évvel később alapította meg a UKIP-et, a brit kilépésért kampányoló függetlenségi pártot.

Ironikus módon hazájában a partvonalon, mármint a parlamenten kívülről befolyásolta a politikát, azt állítva, hogy a UKIP az igazi ellenzék, a Munkáspárt, a Liberális Párt, sőt, a konzervatívok is gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek egymástól.

Néhány év távlatából visszatekintve sikeres volt:

David Cameron egykori miniszterelnök csak azért ment bele a brexit-népszavazásba, hogy kiiktassa NigelFarage-t. De mint azt a Prospect magazin tavaly megjegyezte, nem ez történt: a Konzervatív Párt gyakorlatilag lenyelte a UKIP-et, kitakarította soraiból az EU-pártiakat és már az euroszkeptikus keményvonalasok dominálnak benne.

Közben Farage bizarr módon háromszor is lemondott pártja vezetői posztjáról, hogy aztán visszatérjen. 2018-ban pedig a pártból is kilépett, mert szerinte a UKIP szélsőséges, nacionalista párttá vált. Mint mondta: ő támogatja a társadalomba integrálódó muszlim bevándorlókat, de azokat nem, akik „azért jönnek, hogy átvegyék a hatalmat”.

Közben még arra is volt ideje, hogy egy betelefonálós rádiós műsor házigazdája legyen, közeli barátságot kialakítva Donald Trump volt amerikai elnökkel. Médiaszereplései mellett ismét különböző gazdasági tanácsadó vállalkozásokból próbál megélni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×