Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülése Moszkvában 2020. január 23-án. Az alsóházban megkezdődött a Vlagyimir Putyin orosz elnök január 15-i beszédében bejelentett alkotmánymódosító javaslat vitája.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Kiderült, mit írnak elő a szakadár területekkel kötött megállapodások

Az orosz képviselők jóváhagyták a Vlagyimir Putyin államfő által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.

"A donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése, valamint a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások ratifikálása véget kell, hogy vessen a konfliktusnak, az ott élő polgártársaink halálának" - jelentette ki nyilatkozatában az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin.

A képviselők a két szöveget egyhangúlag fogadták el, az egyik esetben 400, a másikban 399 támogató szavazattal, mivel egy képviselő nem nyomta meg időben a gombot.

A szövegek kedden még átkerülnek a felsőház, a Szövetségi Tanács elé.

A kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások egy évtizedig érvényesek. A megállapodások a védelem, a gazdaság és a pénzügyek területén együttműködést írnak elő Moszkvával.

Az Állami Duma honlapján közzétett szövegek szerint a felek egymás védelméről, a katonai bázisok megosztásáról és a határok közös védelméről rendelkeznek.

A szövegeket kísérő magyarázó feljegyzés szerint a megállapodások "jogalapot teremtenek a térség békéjének fenntartásához és a felek fenntartható biztonságának garantálásához szükséges orosz katonai egységek jelenlétéhez" ezeken a területeken.

A dokumentumok meghatározzák a felek kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségét, ha valamelyik fél támadás célpontjává válik, és rendelkeznek a határok közös védelméről.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×