Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Business analysis stock graph backtest in crisis covid-19 for investment in stockmarket and finance business planning selective stock for Stockmarket crash and Financial crisis
Nyitókép: TERADAT SANTIVIVUT/Getty Images

A tőzsdék zuhanással reagáltak a fokozódó ukrajnai háborús feszültségre

A moszkvai index különösen drámai módon zuhant. A befektetők egyre jobban aggódnak, hogy Oroszország valóban megtámadhatja szomszédját.

A piacok egyre jobban tartanak attól, hogy bekövetkezhet, amire a kommentátorok figyelmeztetnek, és amitől a politikusok óva intenek: az orosz egységek behatolhatnak Ukrajnába.

Az amerikai FED bank várható kamatemelése miatt már amúgy is óvatos befektetők hétfőn nagy eladásokba kezdtek, és ennek nyomán drámai módon estek a tőzsdeindexek.

Londonban a FTSE100 2,6 százalékot, míg a német és a francia index már igazán komolynak számító, 4 százalékos veszteséget könyvelt el.

Az amerikai piacok számítottak kivételnek – ugyan ott is estek az indexek, több mint két százalékkal, de zárásra sikerült ledolgozni a veszteségeket. A Dow Jones egy ponton 3 százalékos mínuszban volt, de a nap végére sikerült 0,3 százalékos pluszra feltornásznia magát. Hasonlóan esett a nap folyamán a Nasdaq is, de zárásra már 0,6 százalékos pluszban volt.

„Ukrajna egyértelműen lehúzza a piacokat... és ez a belátható jövőben így is marad, amíg nem körvonalazódik valamilyen megoldás, vagy legalábbis nem látjuk majd tisztán, hogy mi lesz a végkifejlet” – mondta a tőzsdei mozgások kapcsán Darren Schuringa, az ASYMetric befektetési tanácsadó cég vezérigazgatója.

A mostani mélyrepülést az inflációról és a Covid-pandémiáról szóló hírek alapozták meg. A befektetők a „digitális aranynak” kikiáltott kriptovalutáktól is elfordultak: a Bitcoin novemberi értéke felére esett vissza a héten, a valódi arany értéke azonban emelkedett.

Az igazán drámai esés azonban a moszkvai tőzsdén következett be,

ahol a befektetők menekülőre fogták a háborús veszély és az esetleges újabb szankciók miatt. A Moex index 5,5 százalékot esett a nap folyamán, miközben – bár még egy hónap sem telt el az új évből – éves vesztesége elérte a 15 százalékot.

Az orosz állampapírok hozama közben 6 éve nem látott szintre ugrott. A nyugati befektetők tavaly vásárolták fel tömegével az orosz részvényeket, miután a magas kamatok és a gazdaság „konzervatív” irányítása odavonzotta őket.

„Az összes hír nagyon rossz volt a hét végén. Senki sem reménykedik az oroszországi befektetések megtérülésében, ezért most mindent eladnak” – idézte az Financial Times Szabó Viktor, az Aberdeen Standard Investments feltörekvő piacok menedzserét.

A helyzet lenyomta a rubel árfolyamát is. Az orosz valuta 2 százalékkal lett gyengébb a dollárral szemben, amire 2020 novembere óta nem volt példa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×