Az éves költségvetés parlamenti bemutatója és vitája a brit politikai kalendárium egyik kiemelt eseménye. Ilyenkor pózol a rezidenciája előtt a kameráknak a hagyományos, koronás címeres, ősi piros aktatáskával a pénzügyminiszter. A „budget boxban” lapulnak a jövő évi költségvetési tételek és ezzel indul útnak a közeli parlament felé.

Ezúttal súlyos lehetett a táska, mert olyan kiadások voltak benne, amelyeket a nyugati hagyományban osztogató–adóztató baloldali pártok is megirigyelhettek volna, miközben egyes konzervatív kommentátorok bírálták a Johnson-kormányt, amiért nem az államot visszaszorító és a vállalkozásbarát lépésekre fókuszál.

Rishi Sunak brit pénzügyminiszter milliókat – mármint a forint 430-szorosát érő fontsterling milliókat – pumpál a közlekedésbe és az egészségügybe. A kiadások 180 milliárd eurónak megfelelő összeggel nőnek a következő három évben, ami a legnagyobb emelés ebben az évszázadban – mondta a parlamentben. „Növekedés fel, munkahelyek fel, adósság le… kezdődik a Covid utáni gazdaság építése és ez a költségvetés az optimizmus új korának megfelelő büdzsé” – fejtegette Sunak a képviselők előtt.

Masszív összeget kap a brit egészségügy – 7 milliárd eurót –, de még többet a vidéki közlekedés: több, mint 8 milliárd eurót. A minimálbér a napi 3800 forintnak megfelelő összegről 4100-ra ugrik.

De jobb lesz-e ettől az élet a szigetországban?

A brit lapok oldalai online költségvetés-számológéppel készültek az eseményre. Ezzel az olvasók kiszámolhatták, hogy vesztenek vagy nyernek az új büdzsével. A kommentátorok ítélete: az alacsonyabb jövedelműek nyernek, a többiek nem. A pénzlapátolásra ugyanis egy olyan időszakban kerül sor, amikor a brexit és világgazdasági tényezők miatt meglódultak az árak, a bérek és az infláció is.

A Resolution Foundation nevű elemző intézet számítása szerint a költségvetés 2026–27-re valójában évi 3000 fonttal, 1,3 millió forinttal növeli meg a családok adóterheit. Míg az alacsony jövedelmű családok egy részének jövedelme 2,8 százalékkal emelkedik, addig a középosztály 2 százalékot, a gazdagabbak pedig 3 százalékot veszítenek. 1951. óta nem volt ilyen magas a brit adószint – jegyezték meg az elemzők –, és mindezt egy nevében konzervatív, azaz a szabadversenyes kapitalizmust és alacsony adóztatást pártoló kormány produkálja.

A szakértők szerint, bár az utóbbi időben elkezdtek emelkedni a bérek Nagy-Britanniában, az infláció miatt valójában stagnálni fognak.