Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
A member of staff directs passengers at check-in desks in Terminal 5 at London Heathrow Airport in London, U.K., on Monday, May 17, 2021. After a year of false starts, rogue virus strains and vaccine drama, Brits are finally able to travel again, if only to a handful of green list destinations that wont require quarantine on return. Photographer: Jason Alden/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Jason Alden/Bloomberg via Getty Images

Kaotikus helyzetben indulnak szabadságra a britek

Hétfőtől ismét legálisan nyaralhatnak külföldön a britek. A jelzőlámpa-rendszer azonban szinte egész Európát a „sárga” kategóriába sorolta. Boris Johnson miniszterelnök most külön felhívta a figyelmet: az emberek ne utazzanak ilyen országokba.

Fizikailag lehet, jogilag nem tilos, mégse tegyék meg – körülbelül így lehet összegezni Boris Johnson brit miniszterelnök üzenetét arról, hogy utazhatnak-e Európába a britek.

A hétfőn bevezetett angliai lazítás nyomán ismét legális a nyaralás. A jelzőlámpa-rendszer szerint Portugália, Gibraltár, Izland, Izrael és néhány nem európai ország esetében a visszatérőknek nem kell karanténba menniük.

Viszont ha a Portugálián kívül más európai országból – így például Magyarországról – térnek vissza, akkor igen.

A külföldi nyaralást szinte alapjogként kezelő britek és a hazavágyó EU-s állampolgárok körében zavarodottságot keltett a brit kormány kommunikációja. A Telegraph című lap egyenesen „káosznak” nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott:

az embereknek megmondták, hogy ne nyaraljanak.

A zavar azzal kezdődött, hogy George Eustice környezetvédelmi miniszter például azt mondta: lehet „sárga” országba utazni, csak aztán a visszatérés után házi karanténba kell vonulni. Ezt a benyomást erősíthette, hogy egyes turisztikai cégek nem hajlandók a visszatérítésekre, ha elmarad egy-egy ilyen utazás.

Pár órával később erre jött Boris Johnson megjegyzése: „Fontos, hogy az emberek megértsék, mit jelent egy sárga ország: szeretnék nagyon világosan fogalmazni, nem olyan hely, ahová nyaralni mehet az ember. Ha nagyon muszáj menniük halaszthatatlan családi vagy üzleti ügy miatt, akkor legyenek szívesen tartsák észben, hogy visszatérve 10 napra izolálniuk kell magukat és akár 10 ezer fontos bírsággal sújthatók, ha ezt nem tartják be” – mondta.

A brit média jelentései szerint a szigetország lakói nem csak a „bezöldített” Portugáliába és Gibraltárba indultak meg, de Franciaországba, Görögországba, Spanyolországba és az Egyesült Államokba is.

A BBC megjegyezte, hogy hétfőn már 150-nél több repülőjárat indult külföldre.

Mindez pedig sokak fülébe bogarat ültethet: ami nem törvénytelen, az szabad.

Az európai utazásokat bátoríthatja, hogy szerdára várható az uniós döntés a két vakcinadózist felvevő brit utazók beengedéséről – még akkor is, ha London nem javasolja az európai utakat.

A briteknél közben az borzolja a kedélyeket, hogy miközben hónapokig illegális volt a külföldi utazás, Indiából azután is érkeznek légi járatok a szigetországba, hogy piros listára tették a gyorsan terjedő koronavírus variáns által sújtott országot.

Az LBC hírrádió szerint körülbelül 110 ilyen járat érkezett, több ezer utassal, miközben más „piros” országok esetében letiltották a légi forgalmat. Az Independent című lap szerint jelenleg is körülbelül napi ezer ember érkezik Indiából és a beléptetés előtti órákon át tartó reptéri várakozás ideális lehetőség az új vírusvariáns terjedésére.

Közben a British Airways utaskísérői félnek munkába állni az indiai járatokon, és a sajtó szerint a menedzsment levélben kérlelte őket, hogy ne maradjanak távol.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×