Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Az AstraZeneca koronavírus elleni vakcina a Szent Margit Kórház oltópontján 2021. március 13-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Szakértő: megbánja még, aki leállt az AstraZenecával

A brit kormány is védelmébe vette a hazai fejlesztésű AstraZeneca vakcinát, miután egy sor európai ország felfüggesztette használatát. Jelentések szerint emberek egy kis csoportjánál agyvérzés következett be – bár egyelőre nem bizonyított, hogy a vakcina miatt.

Túlzók az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatos európai félelmek – ezt állítja a brit oltási program egyik szakértője. Jeremy Brown professzor szerint „nem logikus”, hogy egy sor európai ország felfüggesztette a brit fejlesztésű Covid-19 vakcina alkalmazását.

„Emiatt emberek fognak meghalni” – fogalmazott Brown, aki a légúti megbetegedések szakértője és a brit kormány Egyesített Védőoltás Bizottsága (JCVI) tagja. A professzor szerint az európai vonakodás kihathat a britek oltási hajlandóságára is, illetve többen utasíthatják el, ha AstraZeneca-szérumot adnak be nekik.

A szérumot a szigetországban eddig több mint 11 millió embernek adták be eddig, miközben Skandináviából és máshonnan jelentések érkeztek, hogy néhány tucatnyi esetben az oltás után – de eddig

nem bizonyítottan az oltástól – veszélyes vérrögök alakultak ki néhány embernél.

Szakértők szerint az előfordulási arány akkora, mint ami az oltási programoktól függetlenül is várható lenne – azaz ezzel azt sugallják, hogy nincs összefüggés az adenovírusra épülő AZ-szérum és a véralvadásos esetek között.

Az Európai Gyógyszerügynökség és brit megfelelője is vizsgálatot folytat az ügyben. Az EMA várhatóan csütörtökön foglal állást.

Németországban hét embernél fordult elő az agyvérzés egy fajtája – közülük hat fiatal-középkorú nő volt – írta az Evening Standard című lap.

Európa keleti felében közben

egy ukrán miniszter Oroszországot vádolta meg az AstraZeneca bajaiért

– azaz úgy állította be, hogy sok európai ország Moszkva machinációi miatt függesztette fel az amúgy az orosz Szputnyik vakcináéval megegyező technológiára épülő AZ-oltásokat.

Jeremy Brown professzor szerint Nagy-Britanniában nem regisztráltak súlyos mellékhatásokat és érthetetlen, hogy sok ország miért állította le az AstraZeneca-szérum használatát.

„Sokuknál most van a harmadik hullám, és vakcina felfüggesztése szó szerint további problémákat kreál... ez a Covid-fertőzések növekedéséhez vezet, emberek fognak meghalni eme döntések miatt” – erősítette meg.

A professzor hozzátette, hogy a korábban említett agyvérzések egy millió ember közül 3-4 esetben fordulnak elő, viszont minden beoltott szerinte 1000 életet ment meg. Hozzátette:

nem tudja elhinni, hogy a németországi vérrögképződéses eseteket vakcinához lehet majd kötni.

Érdekesség, hogy maga a Covid-19 betegség okozhat egyes embereknél veszélyes vérrögképződést és trombózist.

Közben a Financial Times arról írt, hogy Európával szemben az Egyesült Államokban azért folyik gyorsabban a gazdasági nyitás és talpraállás, mert előrehaladottabb az oltási program.

A szigetországban közben a tervezettnél előrébb tartanak az oltásokkal és április helyett immár most lehetősége van minden 50 év feletti lakosnak felvenni az oltást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×