Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Koronavírus-vizsgálathoz vesz mintát egy védőfelszerelést viselő egészségügyi dolgozó egy autósoknak felállított prágai vizsgálati ponton 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Csehországban vasárnap véget ér a szükségállapot – de a járvány nem

Tízórás parlamenti vita után a cseh parlament alsóháza nem hosszabbította meg újabb 30 nappal a vasárnap lejáró szükségállapotot. A kormány attól tart, összeomlik a rendkívül leterhelt cseh egészségügy.

Míg Szlovákiában nem okozott problémát a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbítása, addig a cseh parlament alsóháza nem hosszabbította meg újabb 30 nappal a vasárnap lejáró szükségállapotot. Andrej Babiš kisebbségi kormánya elvesztette a kommunisták támogatását, az ellenzék pedig egyértelműen nemet mondott a hosszabbításra. Az ellenzék azt állítja, a kormány nem törekszik arra, hogy a járványhelyzet a szükségállapot fenntartása nélkül is kezelhető legyen, a kormány ugyanakkor azt mondja, hogy e nélkül lehetetlen lesz megállítani a járványt.

A 2020. október 5-én kihirdetett szükségállapot immár hatodik meghosszabbítását 30 nappal, azaz március 16-ig, a kisebbségi koalíciós kormány kérte a képviselőháztól. Andrej Babiš miniszterelnök a szükségállapot meghosszabbítását a romló járványhelyzetre való hivatkozással indokolta. Szerinte bizonyos óvintézkedéseket csak a szükségállapot idején lehet elfogadni.

A személyeskedésektől sem mentes vita több mint tíz órán át tartott a cseh parlament alsóházában. Ez idő alatt egyik oldal sem volt hajlandó engedni a másiknak, és kemény kijelentések is elhangzottak.

„Ha így fognak viselkedni, emberek fognak meghalni. Figyelmeztetem az ellenzék vezetőit, hogy a nevüket minden két hétben újra és újra el fogjuk mondani”

– mondta Lubomír Zaorálek kulturális miniszter.

Ján Hamáček belügyi tárcavezető megismételte korábbi kijelentését, miszerint, ha nem sikerül meghosszabbítani a szükségállapotot, összeomlik a rendkívül leterhelt cseh egészségügy, mert a kabinet nem fogja tudni biztosítani a működéséhez szükséges rendkívüli feltételeket, például a katonaság vagy az orvostanhallgatók segítségét. „Ha nem hosszabítjuk meg a szükségállapotot, Csehország úgy kerül be a történelembe, mint egy olyan állam, amely háború idején hajtott végre leszerelést” – mondta a képviselőházban Hamáček.

Az ellenzéki pártok elutasító álláspontjukat azzal indokolták, hogy a kormány a koronavírus-járvány tavaly márciusi kitörése óta gyakorlatilag nem volt hajlandó figyelembe venni az ellenzék véleményét, és

kaotikusan kezelte a pandémiát.

Vít Rakušan, az ellenzéki Polgármesterek és Függetlenek pártjának elnöke felrótta a koalíciós képviselőknek, hogy nem kommunikálnak az ellenzékkel. „Ne hárítsák ránk a felelősséget, azért, ahogy az elmúlt évben kormányoztak, amilyen módon a járványhelyzetet kezelték” – mondta Rakušan.

A szükségállapot vasárnap tehát véget ér az országban, három járásban mégis szigorúbb kijárási korlátozásokat vezettek be mától. A nyugat-csehországi Cheb és Sokolov, valamint az északi Trutnov lakói nem hagyhatják el járásukat és mások sem léphetnek be a területre. A közigazgatási határokon a mozgást rendőrök ellenőrzik. Ezekben a régiókban három–négyszer magasabb a fertőzöttek arány, mint más járásokban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×