2 °C
Boris Johnson kormányát politikai ellenfelei és tudományos szakértők is késlekedéssel vádolták. A kormányfő a múlt héten végül meglépte azt, amire már korábban sürgették: csütörtöktől egész Angliára karantént vezetnek be a drámai módon megugrott koronavírus-esetek miatt és az egyre nagyobb nyomás alá kerülő kórházak megsegítésére.
Johnson szombaton ismertette a intézkedéseket a polgárokkal, hétfőn pedig arra készült, hogy délutáni parlamenti beszédében elmagyarázza: nem volt más alternatíva, a nyári és koraőszi hónapok relatív szabadsága után ismét szigorítani kell.
A beszéd előre kiadott részei szerint "a tudományos modellek arra utalnak, hogy ha most nem lépünk, akkor a télen kétszer annyi halálesetre kell felkészülni, mint az első hullám idején".
Vasárnapi adatok szerint több mint 23 ezer új fertőzést regisztráltak, ami közel 18 százalékkal több, mint egy héttel korábban.
Mindez azt jelenti, hogy
ismét csak a legszükségesebb cikkeket árusító üzletek és patikák maradhatnak nyitva,
a munkahelyek nagy része is bezár, és néhány iparágtól eltekintve otthonról kell majd dolgozni. Bezárnak az éttermek, pubok, sportközpontok és a vallási szertartások helyszínei. Továbbra is működnek viszont az oktatási intézmények. Költözni is lehet, és nyitva maradnak az ingatlanügynökségek.
Johnson, akinek karanténhatásköre csak Angliára terjed ki, mivel a többi államalkotó nemzet önállóan dönthet, most késve, de követte Skóciát, Walest és Észak-Írországot.
Miközben az angolok most újra átélhetik, amit tavasszal, Walesben a hétvégén már feloldják a szigorításokat, a 17 napos "megszakító karantén" után.
A lezárás miatt a brit kormány decemberig meghosszabbítja az október végén véget ért állásmegőrző programot, melynek értelmében a hazaküldött és munka nélkül maradt dolgozóknak fizetésük 80 százalékát folyósították.
A brit társadalmon és magán a kormányon belül is vita folyik arról, hogy meddig legyen érvényben az új angol karantén. Elhangzottak olyan megjegyzések, hogy a kormány karácsonyra ismét nyitni akar, mert
az elzártságban töltött ünnepet nem bírná a lakosság,
és mindezt annak tudatában teszi, hogy utána újabb karantént kell bevezetni.
Michael Gove kabinetminiszter Johnsonnak ellentmondva arról beszélt, hogy akár meg is hosszabbíthatják a most bevezetendő lezárást, ha nem sikerült lenyomni a fertőzési rátát.
A miniszterelnök közben ismét két tűz között találja magát: Sir Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére azt dörgölheti az orra alá, hogy már hetek óta sürgette az összangol karantént, aminek nyomán már érezni lehetne a javulást.
Saját konzervatív pártjában pedig erős az a frakció, amely a gazdaság védelméért és ezért a szigorítások ellen kampányol.
"Ha ezeket a rendelkezéseket egy totalitárius államban vezetnék be, akkor gonoszként ítélnénk el őket" - mondta Sir Graham Brady.
Iain Duncan Smith volt konzervatív pártvezér és exminiszter pedig azzal vádolta meg a kormányt, hogy az "beadta a derekát a tudományos tanácsadóknak".
A lehetőséget megérezve közben ismét színre lép a brexitért harcosan kampányoló Nigel Farage. A legutóbb a Brexit Párt vezéreként ténykedő Farage most úgy döntött, új missziót ad támogatóinak és átnevezi pártját. A Reform UK párt ezentúl a karanténok elleni kampány legfontosabb hangja lesz.
Emellett olyan érdekcsoportok ellen lép majd fel, mint
a Lordok háza és a BBC
- fogalmazott Nigel Farage.
Közben kiderült, hogy áprilisban pozitív lett Vilmos herceg Covid-tesztje, de a királyi sarj ezt titokban tartotta, "hogy ne keltsen aggodalmat", és egy vidéki birtokon önkéntesen elzárta magát.
