7 °C
Bár immár a világ második és Európa legmagasabb Covid-19 halálozási statisztikáját érték el, a britek is szeretnék maguk mögött hagyni a gazdaságot bénító karantént.
Úgy tűnik, hétfőn jön is valamiféle lazítás – legalábbis ezt sejtette a betegsége óta először a parlamentben megjelent Boris Johnson.
A miniszterelnök ismét elővette bohém énjét, amikor a magyarra talán „karanténtalanítás”-ként fordítható szóval utalt arra, hogy mi következhet.
Mit hozhat a brit karanténlazítás?
Megindult a spekuláció, hogy az emberek a jövő héttől több időt tölthetnek majd a szabadban és hogy fokozatosan vissza lehet majd térni a munkahelyekre, de úgy, hogy valamiféle fizikai távolságtartás fennmaradjon a munkatársak között.
A brit kormány csütörtökre tervezte be a karantén felülvizsgálatát, de Johnson azt mondja: még mindig folynak be adatok és ezért akar a hétvégén a nyilvánosság elé állni. A parlament pedig egy későbbi időpontban számoltathatja el őt és a kormányt – mondta.
A Guardian című lap tudósításában ezt úgy értelmezte, hogy a kormányfő el akarja kerülni a jövő heti parlamenti fellépést. A munkáspárti ellenzék azonban világossá tette, elvárják, hogy hétfőn a Ház előtt tegyen nyilatkozatot.
Kérdőre vonták: miért vezetnek a britek a szomorú statisztikában?
A szerdai miniszterelnöki kérdések órájában Keir Starmer ellenzéki vezérnek válaszolva Johnson ígéretet tett, hogy megduplázzák a napi koronavírus-tesztek számát, és hogy május végére 200 ezer vizsgálatot végeznek majd el naponta.
Starmer nekiszegezte azt a kérdést is:
„hogyan történhetett meg, hogy mintegy 30 ezer ember halt meg a szigetországban a Covid-19 betegségben, meghaladva az olasz, francia és a spanyol halálozási arányt?”
Johnson ezúttal nem harcos hangnemben válaszolt, hanem azt mondta: az ellenzéki vezérnek igaza van, hogy felhívja a figyelmet a lesújtó hazai, de emellett a nemzetközi statisztikára is. Ugyanakkor egyelőre nincs elég adat a nemzetközi statisztikával való összehasonlításhoz” - mondta még.
Jön a biciklisek "aranykora"
Egy volt miniszter kérdésére, hogy eléri-e a londoni főpolgármesternél, hogy rövid időn belül mindenki számára megnyissák a fővárosi metrót, azt mondta, hogy a közlekedési rendszer biztonsága lesz a cél. Majd hozzátette, hogy szerinte küszöbön áll „a kerékpározás aranykora”.
Sötét jóslat a központi banktól
Csütörtök délelőttre viszont elfogyott a kincstári optimizmus – legalábbis a Bank of England részéről. Az Angol Központi Bank olyan prognózist tett közzé, amely szerint a koronavírus-járvány pusztító csapással járt:
az idén 14 százalékkal zsugorodhat a brit gazdaság.
Számokra lefordítva ez 300 milliárd font veszteség, azaz minden brit család 9 ezer fontot veszít évente, ami az amúgy igen drágának tartott éves egyetemi tandíjhoz közelítő összeg.
Ennek nyomán a monetáris tanács 0,1 százalékon hagyta az irányadó brit kamatlábat – ami a bank 325 éves története során a legalacsonyabb szint. A napokban a kormány azt is jelezte: kezd kifogyni az a keret, amiből folyósítják a kényszerszabadságra küldött brit dolgozók fizetésének 80 százalékát.
