Infostart.hu
eur:
381.07
usd:
322.23
bux:
128120.78
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b) és Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Csökken a Smer támogatottsága, vonal alatt a magyar pártok

A Smer nyerné a szlovák parlamenti választást, ha azt február elején tartották volna, de a legfrissebb számadatok szerint a Robert Fico exkormányfő vezette párt hétről hétre veszít erejéből. A szlovákiai magyar szavazatokért versengő Híd és a Magyar Közösségi Összefogás pártja a Focus közvéleménykutató-ügynökség szerint nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Focus közvéleménykutató ügynökség 1005 válaszadó bevonásával 2020. február 6. és 12. között végzett felmérése szerint ha február első felében tartották volna a parlamenti választásokat Szlovákiában, a jelenleg legnagyobb kormánypárt, a Smer nyert volna a szavazatok 17 százalékát megszerezve. A második helyen az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevet viselő mozgalom, az OĽaNO végzett volna 13,3 százalékkal, a harmadikon pedig a szlovák sajtó által szélsőjobboldalinak jegyzet Mi Szlovákiánk Néppárt, a Marián Kotleba vezette ĽSNS 12,2 százalékkal.

A felmérés eredménye szerint a parlamentbe rajtuk kívül öt párt és mozgalom jutott volna be a következő sorrendben: negyedikként a Progresszív Szlovákia-Együtt (PS-Spolu) pártkoalíció 9,3 százalékkal, majd a korábbi köztársasági elnök, Andrej Kiska által irányított Az Emberekért (Za ľudí) 8,2 százalékkal. A Család vagyunk (Sme rodina) 7,8 százalékon, a Kereszténydemokrata mozgalom (KDH), 5,4 százalékon, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pedig 5,3 százalékon áll a Focus szerint.

Ha a vizsgált időszakban tartották volna a voksolást, akkor most két kormánykoalíciós párt képviselői búcsúzkodhatnának a törvényhozástól: a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 4,4 százalékig, míg a Bugár Béla vezette Híd 4,2 százalékig jutott a felmérésben. Őket követi kerek 4 százalékkal a Jó választás nevű politikai formáció az egykori Smer-es belügyminiszterrel, Tomáš Druckerrel az élén, és a Magyar Közösségi Összefogás 3,9 százalékkal, amelynek bő két hete van arra, hogy meggyőzze a szlovákiai magyar választókat.

A megkérdezettek 9,2 százaléka nem ment volna el szavazni. Nem tudott dönteni a válaszadók 7,7 százaléka. A parlamenti választást február 29-én tartják Szlovákiában. Összesen 25 politikai formáció verseng a szavazatokért. A választások összköltsége meghaladja a 12,6 millió eurót. Az önálló Szlovák Köztársaság történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. Összesen több mint négymillió választópolgár jogosult a szavazásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Bíróságra citálja a magyar kormány az Európai Bizottságot az orosz gáztilalom miatt

Bíróságra citálja a magyar kormány az Európai Bizottságot az orosz gáztilalom miatt

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg az orosz energiaimportot 2027 végéig kivezető REPowerEU-rendeletet – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kormány szerint a jogszabály sérti a tagállami hatásköröket és nem megfelelő jogalapon született, az eljárástól egy és háromnegyed, két éven belül várnak ítéletet. Közben az Európai Bizottság a leválást az energiabiztonság és a diverzifikáció kulcselemeként értelmezi, és a végrehajtást a közös uniós stratégia részeként kezeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×