Infostart.hu
eur:
349.79
usd:
301.38
bux:
138123.57
2026. június 16. kedd Jusztin
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b) és Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Csökken a Smer támogatottsága, vonal alatt a magyar pártok

A Smer nyerné a szlovák parlamenti választást, ha azt február elején tartották volna, de a legfrissebb számadatok szerint a Robert Fico exkormányfő vezette párt hétről hétre veszít erejéből. A szlovákiai magyar szavazatokért versengő Híd és a Magyar Közösségi Összefogás pártja a Focus közvéleménykutató-ügynökség szerint nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Focus közvéleménykutató ügynökség 1005 válaszadó bevonásával 2020. február 6. és 12. között végzett felmérése szerint ha február első felében tartották volna a parlamenti választásokat Szlovákiában, a jelenleg legnagyobb kormánypárt, a Smer nyert volna a szavazatok 17 százalékát megszerezve. A második helyen az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevet viselő mozgalom, az OĽaNO végzett volna 13,3 százalékkal, a harmadikon pedig a szlovák sajtó által szélsőjobboldalinak jegyzet Mi Szlovákiánk Néppárt, a Marián Kotleba vezette ĽSNS 12,2 százalékkal.

A felmérés eredménye szerint a parlamentbe rajtuk kívül öt párt és mozgalom jutott volna be a következő sorrendben: negyedikként a Progresszív Szlovákia-Együtt (PS-Spolu) pártkoalíció 9,3 százalékkal, majd a korábbi köztársasági elnök, Andrej Kiska által irányított Az Emberekért (Za ľudí) 8,2 százalékkal. A Család vagyunk (Sme rodina) 7,8 százalékon, a Kereszténydemokrata mozgalom (KDH), 5,4 százalékon, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pedig 5,3 százalékon áll a Focus szerint.

Ha a vizsgált időszakban tartották volna a voksolást, akkor most két kormánykoalíciós párt képviselői búcsúzkodhatnának a törvényhozástól: a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 4,4 százalékig, míg a Bugár Béla vezette Híd 4,2 százalékig jutott a felmérésben. Őket követi kerek 4 százalékkal a Jó választás nevű politikai formáció az egykori Smer-es belügyminiszterrel, Tomáš Druckerrel az élén, és a Magyar Közösségi Összefogás 3,9 százalékkal, amelynek bő két hete van arra, hogy meggyőzze a szlovákiai magyar választókat.

A megkérdezettek 9,2 százaléka nem ment volna el szavazni. Nem tudott dönteni a válaszadók 7,7 százaléka. A parlamenti választást február 29-én tartják Szlovákiában. Összesen 25 politikai formáció verseng a szavazatokért. A választások összköltsége meghaladja a 12,6 millió eurót. Az önálló Szlovák Köztársaság történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. Összesen több mint négymillió választópolgár jogosult a szavazásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×