Infostart.hu
eur:
366.82
usd:
333.9
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (j) és Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban 2018. október 21-én, a lengyel önkormányzati választások első fordulójának estéjén.
Nyitókép: MTI/PAP/Jakub Kaminski

Brüsszel örülhet a varsói hátraarcnak

Az Európai Unió üdvözölte, hogy Lengyelország meggondolta magát és mégsem küldi kényszernyugdíjba a Legfelsőbb Bíróság több tagját. Az Európai Bíróság nyomására a lengyel kormánytöbbség a múlt héten fogadta el az erről szóló törvényt.

A Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság Pártja először vehemensen elutasította a bírálatokat, végül hátraarcot fújt: a parlamenti többség múltheti döntése alapján visszatérhet a munkához több mint 20 olyan bíró a lengyel Legfelsőbb Bíróságra, akiket korábban politikai okok miatt kényszernyugdíjba küldtek volna.

A Varsóba látogató Valdis Dromrovskis bizottsági alelnök üdvözölte és "első ránézésre jó irányba tett lépésként" értékelte a fejleményt. Az Európai Unió ugyanis korábban a demokratikus elvek megsértésének nevezte a bírák egy részének menesztését.

A Szejm-beli szavazással kihúzták a sokat vitatott lengyel igazságügyi reform egyik méregfogát és a kelet-közép-európai konzervatív politikusokat bírálók úgy értékelik, hogy

ritka győzelmet szereztek a régióban terjedő illiberalizmus elleni harcban.

A Financial Times Michal Szuldrynski politikai kommentátort idézi, akik szerint jelképes a hátraarc:

a kormánypárt másfél éven át keményen harcolt a legfelsőbb bírósági reformért, mert úgy tartotta, hogy a testület a "kommunizmus utolsó bástyája volt Lengyelországban".

Az FT szerint azonban az események azt mutatják, hogy az "EU bajai ellenére az európai gondolat még mindig képes formálni a politikai vitát a tagállamokban".

A lap szerint Kaczynskiék meghátrálása a jövő évi választásokkal magyarázható. A liberális ellenzék kezd híveket szerezni azzal a gondolattal, hogy a Jog és Igazságosság esetleg kivezetheti Lengyelroszágot az Unióból.

Donald Tusk volt miniszterlenök, az Európai Tanács elnöke és Kacyznski nemezise szerint a brexit tanulsága éppen az, hogy

egy tagállam akár véletlenül is kiléphet az EU-ból.

"Nekem nem az a lényeg, hogy tudatosan tervezi-e vagy csak lehetővé tesz néhány folyamatot. Emlékszem David Cameronra. Ő jött elő a népszavazás ötletével, aztán próbálta bent tartani Nagy-Britanniát, de végül ő vezette ki az országot az Európai Unióból" - mondta Tusk.

A Jog és Igazságosság vezetői "nonszensznek" nevezik mindezt: "hazugság, hazugság, megintcsak hazugság!" - mondta Kaczynski októberben. Az FT emlékeztet rá, hogy nem is lenne könnyű a kilépés, amikor a lengyelek több, mint 70 százaléka támogatja az uniós tagságot.

Ennek ellenére a politikai vezetés nem fogja vissza magát, ha Brüsszel bírálatáról van szól. Andrzej Duda elnök például "képzelt közösségnek" nevezte egyszer a blokkot, amiből "Lengyelország keveset profitál" - annak ellenére, hogy a lengyel gazdaság a régió sikersztorija és másoknál jobban vészelte át a 2008-as pénzügyi válságot.

Elemzők szeirnt a nagy kérdés az, milyen képet sikerül festeni az Európai Unióval való szembenállásról – például ha azt sugallják, hogy Lengyelország egyszerűen a saját érdekeit védi. Ha például a migrációs kvótákkal való szembeszegülésről van szó, akkor sok lengyel a kormány oldalán áll.

Ha azonban úgy állítják be a kérdést,

hogy Lengyelország EU-tag maradjon-e, akkor azt a jólétet fenyegető és az EU-tól kapott támogatást fenyegető dolognak látják, és ez politikailag veszélyes a kabinet számára

- idéz az FT egy szakértőt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×