Aggódnak az európai NATO-szövetségesek, hogy Donald Trump amerikai elnök beváltja kampánybeli fenyegetését, és kivonja Európából az amerikai csapatokat, ha a többi NATO-tag nem növeli védelmi kiadásait.

Trump olvasatában ugyanis ők Amerikával fizettetik meg a közös védelem költségeit.

Az észak-atlanti szövetség tagjai arról állapodtak meg, hogy éves nemzeti össztermékük minimum két százalékát költik majd védelemre – ez azt követően történt, hogy Janukovics ukrán elnök 2014-ben történt leváltása után Oroszország elcsatolta Ukrajnától a stratégiai fontosságú Krím-félszigetet.

A NATO adatai szerint Magyarország a maga 1,06 százalékával a legkevesebbet költő hat tagállam egyike, még Albánia és Horvátország is nagyobb arányban fordít védelemre, mint Budapest.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy emelkedni fognak a katonai kiadások, de ezt azzal indokolta, hogy „szomszédaink fegyverkeznek” és „Magyarország megvédése nem a NATO vagy az EU feladata” – bár a hét szomszéd közül négy NATO-szövetséges, Ukrajna közel áll a szövetséghez, Ausztria semleges és Szerbia nem NATO-tag.

A szövetség 5. cikkelye közben előírja, hogy a tagállamoknak egymás segítségére kell sietniük, ha bármelyiküket támadás éri.

Donald Trump fő célpontja azonban nem a kisebb államok, hanem a GDP 1,24 százalékát védelemre költő és így a középmezőnyben helyet foglaló európai gazdasági motor, Németország lesz, amelyet előszeretettel bírál exportpolitikája miatt is.

Az elnök a Spiegel magazin szerint nemrég

keményhangú levelet küldött Angela Merkel német kancellárnak,

amelyben azt írta: „az Egyesült Államok és más szövetségesek egyre frusztráltabbak, hogy egyes európai államok – köztük Németország – nem akart többet költeni. Ez számunkra nem fenntartható”.

Ehhez még azt tette hozzá, hogy „a folytatódó német alulköltekezés aláássa a szövetség biztonságát és érveket szolgáltat más olyan szövetségeseknek, akik szintén nem akarják betartani katonai kiadási vállalásaikat, mert példaként tekintenek Önökre”.

Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter ezek után mondta azt a hétvégén, hogy az európai vezetők „halálosan rettegnek, hogy

Trump olyan dolgokat csinál majd, amelyeket egyetlen elv vezérel”, az Amerika mindenek előtt szlogen.

Az elmúlt hónapban Trump már keményen szembement szövetségesei egy részével a G7-es csúcson, nem írta alá a gazdasági kérdésekről is szóló közös nyilatkozatot és a NATO-államok körében szentségtörésnek számító módon megértéssel beszélt arról, hogy Oroszország miért csatolta vissza Ukrajnától a szovjet időkben odasorolt Krím-félszigetet.

A szövetségesek félelme most az, hogy Trump a fenyegetésnek tartott Putyin orosz elnököt bátorítja, és ezt még azzal is megkoronázza, hogy a NATO-csúcs után találkozik vele.

Mindeközben a Moszkvától tartó Lengyelország állandó NATO-támaszpontot akar a területén.

A Pew Kutatóközpont adatai szerint jelenleg

60 ezer amerikai katona állomásozik Európában,

ebből 60 ezer Németországban, 12 ezer Olaszországban, 8 és félezer Nagy-Britanniában és 3300 Spanyolországban szolgál. Ideiglenes jelleggel pedig más tagállamokban állomásozhatnak.

Kommentátorok megjegyzik: Trump szólamai ellenére a gyakorlatban Amerika továbbra is masszív katonai együttműködést folytat európai szövetségeseivel, kiképzéseket tart a skandináv államokban és jelentős hadgyakorlatokon vett részt a balti országokban, az orosz határ mentén, emellett pedig tankelhárító fegyvereket adott el Ukrajnának.