Tavaly óta súlyosbodott a jól képzett munkaerő utánpótlásának problémája. Kiváltképpen a nehéziparban és az informatika terén égető a helyzet, annál is inkább, mert a német gazdaság fő pillérének tekintett kivitel alapját is ez a két ágazat biztosítja.

Alighanem – a nemzetközi konjunktúra akadozása mellett – ez a tényező is fékezi a német gazdaság további fellendülését, ugyanis a múlt évi közel két százalék után a berlini kormány idén másfél százalékos növekedéssel számol.

A gazdasági helyzet töretlen szárnyalása együtt jár a munkanélküliség leépítésével is, amit Angela Merkel kancellár már első megválasztása idején egyik legfontosabb feladataként jelölt meg.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentése szerint csupán az elmúlt öt esztendőben 350 ezer új munkahelyet sikerült teremteni, és ha nem éri váratlan csapás az ország gazdaságát, idén további 30 ezerrel bővülhet az elhelyezkedési lehetőségek száma. Elsősorban az élelmiszer- és a gyógyszeriparban várható létszámbővítés az év során.

Így nem meglepő, hogy Németország újraegyesülése óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a munkanélküliség aránya és a pénzügyminiszter a kiegyensúlyozott költségvetéssel büszkélkedhet.

Azonban a szakszervezetek sem restek az igencsak kecsegtető gazdasági adatok láttán, és idén újabb béremeléseket sürgetnek. Tavaly átlagosan közel két és fél százalékkal növekedtek a fizetések Németországban. De az alkalmazottak nemcsak több pénzt szeretnének látni a hónap végén, hanem nagyobb elismerést is várnak munkaadóiktól.

Egy most közzétett felmérés szerint minden harmadik dolgozó az eddiginél több dicséretet remél elvégzett munkája után.

Némileg újdonságnak számít az is, hogy egyre több alkalmazott sürgeti a munkahely és a magánélet közti szigorú elhatárolódást. Azt szeretnék, hogy feletteseik semmilyen körülmények között ne zavarják mobiltelefonjaikon, és ne várják el tőlük az esetleges beugrást szabadnapjaikon megbetegedett kollégájuk helyettesítésére.