Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Továbbra is tüntetnek a lengyel parlamentnél

Lengyelországban folytatódnak a kormányellenes tüntetések, miközben a kabinet azzal vádolja az ellenzéket, hogy „illegális módon meg akarja szerezni a hatalmat”. A tiltakozás amiatt robbant ki, hogy a hatóságok korlátoznák az újságírók belépését a parlamentbe.

Varsóban már negyedik napja folyik a tiltakozás a Szejm épületénél, ahol a kormányellenes tiltakozók a hétvégén blokkolták a bejutást a parlamentbe, miközben néhány tucat ellenzéki képviselő ülősztrájkot folytatott.

Szombaton a bejutást akadályozókat végül a rendőrség könnygáz bevetésével mozdította el, ami után Kaczynski elnök és Szydlo miniszterelnök kocsija szabadon elhagyhatta az épületet.

A megmozdulás azután kezdődött, hogy a kormány közölte: korlátozni fogja, hogy hány újságíró léphet be a törvényhozás épületébe és hogy ezentúl csak öt tévécsatorna közvetíthet az épületből.

A tiltakozók szerint a kormánypárti képviselők emellett illegálisan szavazták meg a jövő évi költségvetést, mert a voksolást nem a parlamenti ülésteremben tartották meg és a szavazásra nem engedték be a médiát. A parlamenti elnök viszont azután döntött így, hogy a sajtót korlátozó döntés miatt ellenzéki képviselők foglalták el a pódiumot.

A tüntetőket gumilövedékekkel megtöltött fegyvert viselő rohamrendőrök fogták gyűrűbe és tudósítók szerint tavaly óta ez volt a legnagyobb tiltakozás, amivel a jobboldali lengyel kormány szembenézett.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk az Uniós kormány- és államfőket összefogó döntéshozó szerv, az Európai Tanács elnöke is. Tusk korábban lengyel miniszterelnök is volt, így amikor megemlítette a „diktatúra” szót, akkor azzal a hatalomban őt követő politikai ellenfeleinek, a populista Jog és Igazságosság Pártjának üzent.

Mint fogalmazott, a szocializmus idején indult tiltakozások vérontással értek véget.

„Felszólítom a valódi hatalom birtokosait, hogy tiszteljék a népet, az alkotmányosság elvét” – mondta a lengyelországi Wroclawban. Tusk hozzátette, hogy „az, aki aláássa a demokrácia európai modelljét stratégiai kockázatokat hoz mindannyiunk számára”.

A hétvégén megszólalt a kormányoldal is: Mariusz Blaszczak belügyminiszter kijelentette: az ellenzékiek parlamenti blokádja „a hatalom illegális megszerzésére tett kísérlet”. Beata Szydlo miniszterelnök pedig „botrányosnak” nevezte a történteket és azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy „szélsőséges politikai indulatokat akar szabadjára engedni”, miközben lépésüknek nincs köze az ország valódi helyzetéhez.

„Frusztráltak, mert elvesztették a hatalmat és nem tudják, hogyan győzzék meg a lengyeleket a nézeteikről” – tette hozzá. A rendszerváltás óta a PiS az első párt, amely tavaly abszolút többséget szerzett a választásokon.

A tiltakozók szerint ugyanakkor a kormány alkotmánysértő módon lép fel, ezért is lengették sokan az alaptörvény egy példányát a parlament előtt és a kommunista rendszert megdöntő Szolidaritás szakszervezet nevét skandálták.

Ellenzéki vezetők további tiltakozásra szólítottak fel és azt mondták: folytatják a parlament blokádját, annak ellenére, hogy Andrej Duda köztársasági elnök felajánlotta, hogy közvetít a felek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×