Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Továbbra is tüntetnek a lengyel parlamentnél

Lengyelországban folytatódnak a kormányellenes tüntetések, miközben a kabinet azzal vádolja az ellenzéket, hogy „illegális módon meg akarja szerezni a hatalmat”. A tiltakozás amiatt robbant ki, hogy a hatóságok korlátoznák az újságírók belépését a parlamentbe.

Varsóban már negyedik napja folyik a tiltakozás a Szejm épületénél, ahol a kormányellenes tiltakozók a hétvégén blokkolták a bejutást a parlamentbe, miközben néhány tucat ellenzéki képviselő ülősztrájkot folytatott.

Szombaton a bejutást akadályozókat végül a rendőrség könnygáz bevetésével mozdította el, ami után Kaczynski elnök és Szydlo miniszterelnök kocsija szabadon elhagyhatta az épületet.

A megmozdulás azután kezdődött, hogy a kormány közölte: korlátozni fogja, hogy hány újságíró léphet be a törvényhozás épületébe és hogy ezentúl csak öt tévécsatorna közvetíthet az épületből.

A tiltakozók szerint a kormánypárti képviselők emellett illegálisan szavazták meg a jövő évi költségvetést, mert a voksolást nem a parlamenti ülésteremben tartották meg és a szavazásra nem engedték be a médiát. A parlamenti elnök viszont azután döntött így, hogy a sajtót korlátozó döntés miatt ellenzéki képviselők foglalták el a pódiumot.

A tüntetőket gumilövedékekkel megtöltött fegyvert viselő rohamrendőrök fogták gyűrűbe és tudósítók szerint tavaly óta ez volt a legnagyobb tiltakozás, amivel a jobboldali lengyel kormány szembenézett.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk az Uniós kormány- és államfőket összefogó döntéshozó szerv, az Európai Tanács elnöke is. Tusk korábban lengyel miniszterelnök is volt, így amikor megemlítette a „diktatúra” szót, akkor azzal a hatalomban őt követő politikai ellenfeleinek, a populista Jog és Igazságosság Pártjának üzent.

Mint fogalmazott, a szocializmus idején indult tiltakozások vérontással értek véget.

„Felszólítom a valódi hatalom birtokosait, hogy tiszteljék a népet, az alkotmányosság elvét” – mondta a lengyelországi Wroclawban. Tusk hozzátette, hogy „az, aki aláássa a demokrácia európai modelljét stratégiai kockázatokat hoz mindannyiunk számára”.

A hétvégén megszólalt a kormányoldal is: Mariusz Blaszczak belügyminiszter kijelentette: az ellenzékiek parlamenti blokádja „a hatalom illegális megszerzésére tett kísérlet”. Beata Szydlo miniszterelnök pedig „botrányosnak” nevezte a történteket és azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy „szélsőséges politikai indulatokat akar szabadjára engedni”, miközben lépésüknek nincs köze az ország valódi helyzetéhez.

„Frusztráltak, mert elvesztették a hatalmat és nem tudják, hogyan győzzék meg a lengyeleket a nézeteikről” – tette hozzá. A rendszerváltás óta a PiS az első párt, amely tavaly abszolút többséget szerzett a választásokon.

A tiltakozók szerint ugyanakkor a kormány alkotmánysértő módon lép fel, ezért is lengették sokan az alaptörvény egy példányát a parlament előtt és a kommunista rendszert megdöntő Szolidaritás szakszervezet nevét skandálták.

Ellenzéki vezetők további tiltakozásra szólítottak fel és azt mondták: folytatják a parlament blokádját, annak ellenére, hogy Andrej Duda köztársasági elnök felajánlotta, hogy közvetít a felek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×