Egy héttel korábban Drezdában még 7 ezren, a hét elején azonban már csaknem 10 ezren vettek részt azon a békés tüntetésen, amelyen az iszlám befolyás féken tartását követelték a kormánytól.

Az akciót a magát Pegida Mozgalomnak nevező szervezet indította el. Az elnevezés betűszó, a nyugati világra gyakorolt iszlám befolyás megakadályozására alakult európai hazafiak kifejezésből tevődik össze és a menekültek befogadását szabályozó törvény radikális szigorítását szorgalmazza.

A Pegida együttműködik a szalafisták megfékezésére létrejött csoporttal, amely a gazdasági nehézségekkel küzdő Észak-Rajna-Vesztfália ipari városaiban hallat magáról.

A tartományi belügyminiszterek Osnabrückben tartott ezévi értekezletükön aggodalmuknak adtak hangot az iszlámmal szemben megnyilvánuló akciók miatt. A berlini kormánykoalícióban részt vevő Kereszténydemokrata Párt belügyi szakértője úgy vélte, hogy szélsőjobboldali erők megpróbálják saját céljaikra kihasználni az iszlámmal szemben mutatkozó bizonytalanságot.

A belügyminiszteri konferencián némi megelégedéssel tapasztalták, hogy mintegy válaszként a Pegida Mozgalom tüntetésére Drezdában mintegy 9 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az nacionalizmus és az idegengyűlölet megnyilvánulásai ellen. Az értekezleten szóba került a kisebbik keresztény párt, a Keresztényszociális Unió azon kezdeményezése is, amely arra irányul, hogy a külföldről betelepülök a családi körben is csak németül beszéljenek.

A berlini koalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párt parlamenti frakcióvezetője ezt élesen bírálta, rámutatva arra, hogy teljesen elhibázott lenne a lakószobákban folyó beszélgetések nyelvhasználatának hatósági kifürkészése.

A tervet számos újságcikk is kifogásolta, rámutatva arra, hogy a bevándorlók kultúrájának megőrzését szolgálja az anyanyelv használata és a két nyelven felnövekvő fiatalok a németországi kultúra sokrétűségét erősítik.