Közel másfél millió németországi török állampolgárt tekintenek az ankarai hatóság jogosultnak arra, hogy részt vegyen a jövőben kiterjesztett jogkörrel rendelkező államfő közvetlen megválasztásán. Nem titok, hogy a német földön élő törökök jelentős hányada konzervatív beállítottságú és az iszlám hit előírásainak szigorú betartását szorgalmazza. Ez kiderült azokon a választási kampány-rendezvényeken is, amelyeket az elmúlt hetekben tartottak a törökök lakta német városokban is.
A jelenlegi kormányfő, Recep Erdogan belsö köréhez tartozó Metin Külünk Nürnbergben ugyanúgy megnyerte nagyszámú hallgatóságát hazája igencsak kedvező gazdasági mutatóival és az öntudatos közeledéssel az Európai Unióhoz, mint az Ausztriában, Svájcban, vagy Hollandiában tartott nagygyűléseken.
A 2007 óta hivatalban lévő Abdullah Güll elnök helyére pályázó Erdogan a sorozatos korrupciós botrány ellenére minden eshetőségre felkészült: ha ugyanis a várakozásokkal ellentétben, mégsem őt választanák államfőnek, megtarthatja kormányfői tisztségét. Ha pedig ö lesz Abdullah Güll hivatali utódja, az általa vezetett iszlám beállítottságú Igazság és Fejlődés Párt - parlamenti többsége révén- kiterjeszti az államfői jogkört és így Erdogan az elkövetkező 7 évben már az amerikai vagy a francia elnökhöz hasonló hatalommal fog rendelkezni.
Egyik kihívója, a tekintélyes Ekmeleddin Iszanoglu professzor - akinek diplomáciai körökben, Erdogan többi vetélytársával együtt, csekély esélyt jósolnak - főleg azt adta a németországi törökök tudtára, hogy az Igazság és Fejlődés Párt hatalmának további kibővítése egyet jelentene az iráni állapotok, más szóval az iszlám törvénykezés bevezetésével, azaz Törökország tartós eltávolodásával a nyugati demokráciáktól.