Infostart.hu
eur:
364.02
usd:
319.81
bux:
144123.91
2026. július 23. csütörtök Lenke

Ukrajnában mentik a civileket

Porosenko új ukrán elnök egy biztonsági korridor létrehozását rendelte el az ország keleti részén. Ennek lényege, hogy a biztonsági szervek el tudják szállítani a háborús övezetből a távozni kívánó lakosokat. Előzőleg Kijev és Moszkva tárgyalásokat kezdett a gázár-vitáról és a keleti régiókban zajló kormányellenes felkelésről.

Petro Porosenko új ukrán elnök elrendelte, hogy a fegyveres összecsapások sújtotta kelet-ukrajnai szakadár területek lakosainak egy biztonsági folyosót hozzanak létre, amelyen keresztül elmenekülhetnek, ha akarnak.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a kelet-ukrajnai harcok és a Krím Oroszországhoz való csatolása nyomán 10 ezer ember menekült el otthonából. A lakosok egy része az ukrán kormány által ellenőrzött területen, mások Oroszországban kerestek menedéket.

Porosenko arra adott utasítást, hogy a biztonsági szervek szállítsák el a háborús területekről a lakosokat, a rendelet azonban nem tért ki arra, hogy hová telepítenék őket.

Szombati beiktatásakor az új ukrán elnök amnesztiát ajánlott fel a lázadóknak, de kizárta, hogy tárgyaljon olyanokkal, akik "gengszterek és gyilkosok".

Közben az ukrán és az orosz kormány Brüsszelben tárgyalásokat kezdett a földgázár-vitáról és a keleti régiókban folyó harcokról. A földgázról folyó első tárgyalások kedd hajnalban eredménytelenül értek véget, de a felek azt mondták, hogy folytatják az alkudozást.

Az orosz fél el akarja érni, hogy Ukrajna rendezze több, mint 4 milliárd dolláros tartozását és hogy ezentúl előre fizessen a szállítandó földgázért. Kijev szerint az orosz Gazprom igazságtalan módon emelte fel tarthatatlan szintre a földgáz árát, miután a kijevi tüntetők megbuktatták és menekülésre késztették Viktor Janukovics volt ukrán elnököt.
Elemzők szerint a külvilág nyomása miatt Moszkva és Kijev valószínűleg megállapodik a gázszállításokról. Az EU az orosz forrásból származó földgáz 15 százalékát kapja Ukrajnán áthaladó vezetékeken, miközben az elhúzódó vita komoly kárt okozna az ukrán gazdaságnak.

A Valutaalap, amely mentőhitellel támogatta meg Kijevet, azt mondta: az ukrán gazdaság az idén 5 százalékkal esik vissza. Egy moszkvai befektetési bank szerint a Gazprom megelégedhet majd azzal, hogy Ukrajna a felét fizesse a korábban megszabott árnak.

Porosenko ukrán elnök azt ígérte, hogy ezen a héten véget vet a harcoknak a szakadár keleti iparvidékeken. A harcok azonban folytatódtak - az ukránok szerint az oroszbarát fegyveresek többször is eredménytelenül próbálták elfoglalni a luganszki repteret.

A donyecki régióhoz tartozó Szlavjanszkban, a lázadók egyik erősségének számító iparvárosban folytatódtak az ukrán tüzérségi támadások, miközben a lakosok nagy része pincékbe menekült. Az ukrán hadsereg szerint a lázadó fegyveresek újabb katonáit ejtették túszul. A lázadók üres frázisnak minősítették Porosenko fegyverszüneti elképzelését és azt mondták: folytatják a mozgósítást.

Közben Oroszország élesen bírálta a NATO-t, amely nagyszabású hadgyakorlatot kezdett Lettországban. Az EU-t pedig azért bírálta Moszkva, mert szerinte meg akarja akadályozni a Déli Áramlat nevű, Ukrajnát elkerülő gázvezeték építését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Dolgoznak az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentésén is – mondta a kormányfő. Miniszterek, államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Az állami cégek vezetőinél is jön a bérplafon. Tárgyalnak a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodási vizsgálatáról. Négy Eximbankhoz kötődő, 1000 milliárdos értékű ügyekben tettek feljelentést. Volt politikusból most nem lesz államfő, ez is kiderült.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott az irányadó kamatokon az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntő ülésén, a betéti ráta maradt 2,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői és piaci várakozásoknak. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, a testület elnöke elmondta, hogy bár a döntés ma is egyhangúan született, egyes tanácstagok felvetették a kamatemelés lehetőségét. A jelenlegi bizonytalan geopolitikai környezetben az EKB ezt végül nem merte meglépni, ha azonban a következő hetekben beérkező adatok a másodkörös inflációs hatások megjelenését igazolják, akkor szeptemberben újfent szigorítás mellett dönthet az euróövezet jegybankja - olvasható ki Lagarde szavaiból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×