eur:
389.2
usd:
362.69
bux:
0
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Belpolitikai földrengést okoznak a roma bevándorlók Franciaországban

Választási témává vált Franciaországban a Kelet-Európából érkezett cigányok jelenléte, és az ügyben a szocialista kormány egy része is egyre inkább bekeményít. A belügyminiszter szerint a romák többsége egyáltalán nem akar beilleszkedni a francia társadalomba.

Kibírhatatlanná vált a romák jelenléte Franciaországban - néhány hete ezzel a kijelentéssel haragította magára a baloldali pártok, illetve a különböző rasszizmus ellenes szervezetek képviselőit a jobboldali Valeurs Actuels hetilap. A felháborodás jóformán el sem ült, amikor Manuel Valls szocialista belügyminiszter kijelentette, hogy a többnyire Romániából és Bulgáriából érkezett cigányoknak szülőhazájukban van a helyük, mert legnagyobb részük nem akar beilleszkedni a francia társadalomba.

A kormány legnépszerűbb miniszterének kijelentését az Európai Bizottságban azonnal élesen bírálták, Olivier Bailly szóvivő egyenesen szankciókkal fenyegetve meg Franciaországot, amennyiben nem teljesíti a romák integrációja kapcsán tett vállalásait. De Valls véleménye a hazai pályán sem maradt észrevétlenül: a bevándorlást teljes mellszélességgel támogató szélsőbaloldali pártok lerasszistázták a politikust, Cécile Duflot zöldpárti miniszter élesen kikelt ellene, a Rasszizmus ellen és a népek közötti barátságért nevű egyesület pedig feljelentést tett a politikailag inkorrekt megnyilvánulás ellen.

A kisebb belpolitikai földrengés ellenére a szocialista képviselők jelentős része támogatásáról biztosította Manuel Valls-t, aminek a fő oka az, hogy a kérdés kapcsán kendőzetlenül beszélő szélsőjobboldali Nemzeti Front a közvélemény-kutatások szerint soha nem látott mértékben megerősödött. A romák jelenlétét a városok mellett, ahol mindennapossá vált az erőszakos koldulás vagy a zsebmetszés, immár vidéken is élesen érzékeli a lakosság, a Franciaországban jelenleg közel 400 nyomortelepen tartózkodó, mintegy 17 ezer kelet-európai cigány egy része ugyanis a falvak fosztogatásába kezdett.

A franciák dühét külön fokozza, hogy a számukra egyre kibírhatatlanabb jelenséggel a média nagy része nem hogy nem foglalkozik, de ha az mégis szóba kerül, igyekszik kisebbíteni annak jelentőségét. A kérdésben a kormánytöbbség is megosztott, a szocialisták egy része az erős társadalmi elégedetlenséget érzékelve próbál megnyugtató megoldásokat találni, de a párt szélsőbalhoz húzó szárnya, köztük Harlem Désir pártfőtitkár kizárólag a beilleszkedésről hajlandó beszélni.

A baloldal összességében egyelőre azzal "válaszol" a romakérdésre, hogy fokozza a rasszizmus és a szélsőjobb elleni küzdelmet, ám ez még inkább felbőszíti az elmúlt másfél év alatt végrehajtott adóemelések vagy az elképesztően magas munkanélküliség miatt amúgy is dühös franciákat. A közvélemény-kutatások mindenesetre földrengésszerű változásokat jeleznek előre a jövő évben esedékes helyhatósági és európai választásokra. Ez utóbbi kapcsán egy nemrég megjelent felmérésből az derül ki, hogy ha most tartanák e választásokat, úgy a Nemzeti Front végezne az első helyen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

A havonta megjelenő, elemzésekre, illetve háttérjelentésekre összpontosító népszerű Cicero című magazin azt állította, hogy az atomerőművek egy évvel ezelőtti végleges leállításáról született döntés meghozatala előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzője, a zöldpárti gazdasági miniszter előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
Titkos paktumot köthet az EU két legerősebb állama, komoly a tét

Titkos paktumot köthet az EU két legerősebb állama, komoly a tét

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×