Az Arab Liga és az amerikai külügyminiszter szerint is a lehető leghamarabb létre kell hozni az átmeneti szíriai kormányt, amely leváltaná Bassar al-Aszad rezsimjét.
"Csak így adhatunk esélyt a békének... Aszad elvesztette legitimitását, nem tudja összefogni a népet" - mondta John Kerry, aki azt sürgeti, hogy november közepéig szervezzék meg az úgynevezett Genf-II konferenciát, amely a kérdésről tárgyalna.
"Lehet politikai megoldás, ha mindenki akarja" - tette hozzá Lakhdar Brahimi az ENSZ különmegbízottja.
Nem világos azonban, hogy a szíriai politikai ellenzék képviselteti-e magát. A nyugat által támogatott Szíriai Nemzeti Tanács nevű koalíció legnagyobb csoportja például közölte, hogy nem megy el a konferenciára. Sok ellenzéki azt akarja, hogy Aszad előbb mondjon le és dühösen fogadták a vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló alkut, amely partnerként kezeli az Aszad rezsimet.
A szíriai polgárháborúban, amely harmadik évébe lépett, már több, mint 100 ezer ember halt meg.
Maga Aszad elnök nem azt sugallta, hogy kész lenne feladni a hatalmat. Azon viccelődött, hogy nem a szíriai vegyi fegyvereket felszámoló Vegyi Fegyver Ellenes Szervezetnek kellett volna az idén a Nobel-békedíjat adni, hanem neki.
Aszad azt is elmondta, hogy országa 1997-ben úgymond "beszüntette a vegyi fegyverek gyártását, mert azok elavultakká váltak". Ehelyett a rakétatechnológiára helyezték a hangsúlyt. Szakértők szerint Damaszkusznak több ezer nagy hatótávolságú rakétája lehet, amelyekkel csapást mérhet Izraelre.
A lázadók által ellenőrözött északi Dárkus városban közben egy autóba rejtett pokolgép legkevesebb 20 embert ölt meg.
Egy nappal korábban Damaszkuszban robbant autóba rejtett bomba.
Szíriában is egyre gyakoribbak a pokolgépes támadások, de azokat általában dzsihádista harcosok követik el a kormány által ellenőrzött területeken.
Hétfői fejlemény volt az is, hogy fegyveresek szabadon engedték a Nemzetközi Vöröskereszt 3 munkatársát, akiket a lázadók területén raboltak el. Három további vöröskeresztes dolgozóról azonban nincs hír.