A Les Echos című gazdasági napilap "Az utolsó esély csúcstalálkozója" című elemzésében úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet "falhoz állította" az uniós tagállamok vezetőit, és mindenképpen globális, érthető, de főleg hihető megoldást kell kidolgozniuk a pénzügyi válság kezelésére, másként jön a teljes bizonytalanság.

A másik gazdasági napilap, a La Tribune "Európa darabokban" című cikkében azt írja, hogy a válságra adott válaszok kidolgozásába mind a 27 tagállamot be kell vonni, az eurózónán kívüli országok ugyanis többé nem tűrik, hogy a fejük fölött szülessenek meg a súlyos gazdasági döntések. A lap szerint azért van szükség a széles körű egyeztetésre, mert az európai fizetőeszközzel kapcsolatos reformok automatikusan együtt járnak az Unió működésének a módosításával, márpedig ehhez az összes fél beleegyezése szükséges.

Az eddig megjelent hírekből azt már tudni lehet, hogy az Unió vezetői a Görögországnak hitelező bankokkal tárgyalnak, és Athén adóssága egy részének az elengedését szorgalmazzák. A francia pénzintézetek - köztük a francia Société Générale és a BNP Paribas - hajlandóak lennének leírni a tartozások 40 százalékát, ám Németország csaknem 60 százalékos adósság-elengedést tart szükségesnek.

Mindeközben a francia kormánypárt, a Népi Mozgalom Uniója által megrendelt és hétfőn közzétett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy bár a franciák többsége továbbra is ragaszkodik az euróhoz, drasztikusan megugrott azoknak a száma, akik úgy vélik, vissza kellene térni a korábbi fizetőeszközhöz, a frankhoz. Arányuk mára eléri a 37 százalékot, ami a legutóbbi, januárban elvégzett felmérés óta nem kevesebb, mint kilenc százalékos emelkedést jelent. És az is beszédes elem, hogy a megkérdezettek többsége, egészen pontosan 40 százaléka azon a véleményen van, hogy az euró az utóbbi években inkább hátrányt jelentett a pénzügyi és gazdasági válság kezelésében, mint előnyt.