Eredményesnek bizonyult a párizsi rendőrség által a bűnözők "pénzügyi átvilágítására" kidolgozott újfajta eljárása. A két éve bevezetett ötlet lényege az, hogy szisztematikusan igazoltatják az éjszakai életben, méregdrága luxusautókban feszítő fiatalokat.
Oda ütünk, ahol a leginkább fáj - ez lehetne a rendőrség legújabb jelszava, az új megközelítés ugyanis egyenesen a bűnözők zsebét érinti. Párizs rendőrprefektusa abból a megállapításból kiindulva, hogy a nagymenők előszeretettel mutogatják a gazdagságukat, arra utasította a beosztottait, hogy rendszeresen ellenőrizzék azokat a fiatalokat, akik feltűnően drága autókat vezetnek.
Az eredmény önmagáért beszél: az akció 2010-es megindítása óta több mint kétszáz hatósági eljárás indult az ily módon azonosítottak ellen. Legutóbb egy több mint 260 ezer eurót érő Lamborghinit vezető 26 éves férfit igazoltattak Párizs egyik külvárosában, és az illetőről kiderült, hogy harmincöt alkalommal indult ellene eljárás kábítószer-kereskedelem és rablás címén.
Az érintettnek most azt kell elmagyaráznia a rendőröknek - és természetesen az adóhatóságnak -, hogy milyen legális jövedelemből sikerült álomautóját megvásárolnia. Hasonló kérdésekre kell válaszolnia annak a 18 éves fiatalembernek is, akit egy vadonatúj BMW-ben igazoltattak, vagy egy másik, harmincéves munkanélkülinek, aki Hummer terepjáróban furikázta a barátnőjét.
A rendőrség eljárása egyébként része annak a nagyszabású akciónak, amelyet a kormány két éve hirdetett meg, és amely a bűnözők adminisztratív eszközökkel való sarokba szorításáról szól. A belügyi és a pénzügyi tárca vezetője 2009-ben egyezményt írt alá, melynek értelmében ötven adóellenőrt vezényeltek ki a nagyobb városok "forrónak" minősített negyedeibe, hogy felderítsék a "külső gazdagság jeleit magukon viselő", ám jövedelmet nem bevalló, így adót sem fizető személyeket.
A párizsi igazoltatások során lebukók tehát első körben nem előzetes letartóztatásba kerülnek, hanem a rendőrök "kapcsolatba hozzák" őket az adóhatósággal. Ami bizonyos értelemben végzetesebb következményekkel jár rájuk nézve, mint az egyszerű elzárás.
Hszi Csin-ping: Szerbia lesz az első európai ország, amellyel Kína a közös jövőre vonatkozó közösséget alakít ki