Az Európai Központi Bank felfogásával ellentétben Josef Ackermann kijelentette, hogy a válság nem a bankok alaptőkéjének alacsony szintjéből ered, hanem az államkötvények bizonytalanságából. A Deutsche Bank elnöke szerint korábban az államkötvények kockázatmentesek voltak, manapság viszont ez már nem igaz. Következésképpen nem jelent a válságból tartós sikerrel kecsegtető kivezető utat, hogy a bankok alaptőkéjét állami kölcsönökből tovább emeljék. Azt kell inkább újra biztosítani, hogy az államkötvények ismét rizikómentes befektetéssé váljanak.
Hasonló szellemben nyilatkozott a német takarékpénztárak, a Sparkassen élén álló Heinrich Hasis is, aki tévútnak nevezte az Európai Unió által szorgalmazott megoldást, és leszögezte, a válság egy csapásra megoldódik, ha az egyes tagállamok garantálják államkötvényeik értékét.
Az Európai Központi Bank frankfurti központjában is osztják ezt a nézetet, attól tartva, hogy a bankok alaptőkéjének állami hitelekből történő emelése csak tovább terheli az amúgy is súlyos költségvetési nehézségekkel küzdő kormányokat, következésképpen a kilátásban helyezett összegek folyósítását olyan feltételekhez kötik majd, amelyek még inkább gúzsba kötik a bankok közti pénzforgalmat, és ezzel közvetve csapást mérnek az egyébként is akadozó konjunktúrára.
A bankok alaptőkéjének emelése volt az egyik központi téma a német kancellár és a francia államfő múlt vasárnapi félhivatalos tárgyalásán, amelyről csak annyit közöltek hivatalosan, hogy sikerült egyeztetni a válság megoldására irányuló elképzelésüket, amelyet még a Görögország helyzetét elemző hármas bizottság hónap végére várt jelentése előtt közé teszik.
Tragédia a Balatonnál, a nemzetközi sajtó is beszámolt róla