Németországban már megkezdődött a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 67 évre, de népesedési szakértők még ezt is alacsonynak tartják, és a társadalom elöregedésére hivatkozva azt javasolják, hogy 2050-ig csak a 69. életév betöltése után lehessen visszavonulni.

A kancellár a Görögországnak és Portugáliának nyújtott uniós támogatásokkal kapcsolatban úgy vélte: a jövőben a válságba jutott országok csak akkor várhatnak el segítséget, ha uniós szinten egységesítik a nyugdíjkorhatárt, valamint az éves szabadság hosszát.

Az Európai Unión belül ugyanis komoly eltérések vannak mindkét téren. A Földközi-tenger menti országokban évekkel fiatalabb korban lehet nyugdíjba menni, mint Németországban. A hivatalos szabadságnapok száma legalább 20, de általában minden német munkavállaló évente 30 napra megy fizetett szabadságra.

Az ellenzék populista nyilatkozatnak nevezte a kancellár követelését, és úgy vélte, Angela Merkel helyesebben tette volna, ha a heti munkaórák, a minimálbér és a nyugdíj összehangolása érdekében emelte volna fel a szavát.

Az egykori NDK állampártjából kinőtt Baloldali Párt vezetője pedig arra mutatott rá, hogy az európai eszmének aligha van jövője, ha a tagállamok lakói Európát a felemelt munkaidővel, az éhbérekkel és a tengődésre sem elegendő nyugdíjakkal azonosítják.