Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Teherán óva inti Izraelt

Irán azzal fenyegetőzik, hogy lecsap az izraeli nukleáris létesítményekre, ha a zsidó állam megtámadja atomtelepeit. A Nyugattal való szembenállás újabb jeleként a teheráni vezetés emellett azzal is megvádolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy azért épített a határához közel, Türkmenisztánban szeizmológiai figyelőállomást, hogy onnan kémkedni tudjanak Irán ellen.

Izrael - amelyet Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök szerint le kellene mosni a Föld színéről - továbbra is fenntartja a lehetőséget, hogy csapást mérjen Irán atomlétesítményeire. A zsidó állam különösen tart attól, hogy Irán atomprogramja nem csak békés célú, hanem katonai is egyben. Az izraeli légierő néhány hónapja gyakorolt is egy lehetséges légicsapást.

Nyílt titok, hogy Izraelnek is van atomprogramja, bár ez olyan tabutéma, amelyről az ország vezetői nem hajlandóak beszélni. Irán most azzal fenyegetőzik, hogy ha megtámadják nukleáris intézményeit, akkor rakétáival lecsap az izraeli nukleáris létesítményekre.

Az országot gyakorlatilag kézben tartó Forradalmi Gárda főnöke, egyben védelmi miniszter Ahmad Vahidi szíriai látogatásán azt mondta: Irán készen áll. Azt is közölte, hogy "piszkos bombákat előállító" és "más, nem hagyományos nukleáris központok" ellen intéznének támadást.

Nyugati védelmi szakértők jobbára kardcsörtetésnek tartják azokat az iráni állításokat, hogy rakétáik pontosan célba találnának - ha egyáltalán elrepülnének a célig. Tény viszont, hogy Irán rendszeresen tudatja a külvilággal, hogy fegyverei fejlesztésén dolgozik.

Izrael és a Nyugat azért gyanakvó Iránnal szemben, mert az a világ ötödik legnagyobb olaj-exportőre, de közben azt állítja, hogy atomprogramja, és annak részeként a fegyverkezésre alkalmas urándúsítás azt a célt szolgálja, hogy áramot termeljen. Nyugati politikusok szerint az áramtermeléshez Irán elfogadhatná azt, hogy külföldről kapjon hasadóanyagot. Így nem tudna titokban "félretenni" belőle, hogy robbanófejeket állítson elő.

Az iszlám köztársaság novemberben azzal válaszolt a nyugatiaknak, hogy közölte: 10 új dúsító telepet hoz létre. Korábban úgy tűnt: belemegy az alkuba és hagyja, hogy külföldről kapjon dúsított uránt. Az Egyesült Államok és szövetségei már jó ideje fenyegetik további ENSZ-szankciókkal Iránt, és ezek valósággá válhatnak, mert immár Oroszország és Kína is bírálja Teheránt.

Szerdán Irán újabb, nem éppen békülékeny lépést tett, amikor kémtelepnek minősítette a NAÜ Türkmenisztánban átadott, földmozgásokat mérő telephelyét. A komplexum feladata, hogy regisztrálja az esetleges kísérleti atomrobbantásokat. Irán azonban közölte: kémkedni akarnak ellene.

A létesítmény mindössze néhány kilométerre fekszik az iráni határtól és világszerte 274 hasonló objektum létezik - három közülük Iránban található. Az ENSZ megjegyzi: a telep építését még tíz éve határozták el, és akkor még Teherán is támogatta az ötletet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×