Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

"Fekete lyuk" okozta az Air France gépének tragédiáját?

"Fekete lyuk vagy övezet" létezését feltételezik szakértők azon a területen, ahol idén júniusban eltűnt az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó AF447-es járata. Az újabb tézis egy november 29-én csaknem hajszálpontosan ugyanazon a helyen és órában bekövetkezett incidens után fogalmazódott meg. Az érintett társaság ismét az Air France volt, a nyáron szerencsétlenséget szenvedő géppel azonos típusú Airbus 330-as pedig ezúttal is Rio de Janeiróból Párizs felé tartott.

A nyári baleset okait kutató francia Vizsgálati és Elemző Iroda szakértői "nagy szerencsének" nevezték, hogy most nem történt tragédia, úgy vélik ugyanis, hogy az eset elemzése elősegítheti a nyári baleset okainak megértését. Annál is inkább, mivel a szerencsétlenül járt gép fekete dobozait továbbra sem sikerült megtalálni az Atlanti-óceánban.

A júniusi baleset óta AF447-esről AF445-ösre átnevezett járat tíz nappal ezelőtt, négy órai repülés után került erős viharzónába, és az Air France által kiadott jelentés szerint a pilóták az ilyen esetekre vonatkozó előírásoknak megfelelően azonnal csökkentették a repülési magasságot, és így kikerültek a veszélyes övezetből.

A Le Figaro című napilap értesülése szerint azonban az utasok kifejezetten forró pillanatokat éltek át, a gép ugyanis közel 1700 métert veszített repülési magasságából, holott a turbulenciák kikerülésére vonatkozó eljárás szerint a pilóták mindössze 300 méteres módosítást hajthattak volna végre. A lap az egyik utas által készített és egy internetes blogra feltett beszámolóból is idéz, aki azt állítja: a személyzet pánikba esett, és az utasoknak néhány percig az volt az érzésük, hogy a gépet senki sem irányítja.

Az AF445-ös incidensére a nyári katasztrófa helyétől mintegy 18 kilométerre került sor, az úgynevezett trópusi konvergencia zónában, vagyis egy olyan területen, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak, és ahol az erős emelő hatások miatt a legtöbb vihar és hurrikán keletkezik. Az elemző iroda szakértői, akik máris megkezdték a november végi esemény kivizsgálását, azt mondják, a két legénységnek ugyanazokat az előírt műveleteket kellett végrehajtaniuk a kritikus területen, ezért jó esély van arra, hogy következtetni lehessen az AF447-es járaton történtekre.

Emellett azt remélik, hogy pontosabb képet alkothatnak arról is, milyen folyamatok zajlanak a tengerészek által már régóta veszélyesnek tartott övezetben, és az miként befolyásolja a repülők működését. Az egyébként máris biztosra vehető, hogy a sebességméréshez használt külső légnyomásváltozást mérő műszerek az AF445-ösön nem jegesedtek el, ami azért lényeges elem, mert egy sor szakértő, köztük kipróbált pilóták úgy vélik, az AF447-es balesetét a Pitot-csöveknek nevezett műszerek külső elfagyása okozhatta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×