A világ egészségügyi szolgáltatói jobbára még csak barátkoznak a mesterséges intelligenciával, ugyanakkor a pácienseknek már most közel 60 százaléka magától értetődő módon fordul a problémáival AI-eszközökhöz. Az egészségügy számára egyre kevésbé opció a kivárás – írta meg a HVG.
A generatív mesterséges intelligencia látványos gyorsasággal alakítja át az egészségügyi fogyasztói élményt. A BCG tavaly novemberi, 15 ország 13 353 fogyasztójára kiterjedő felmérése szerint a páciensek közel 60 százaléka már ma is használ valamilyen AI-eszközt saját vagy hozzátartozója egészségével kapcsolatban. A technológia egyik oldalról kifejezetten a fiatalabb, magasabb jövedelmű felhasználók között terjed, emellett ugyanakkor a feltörekvő piacokon is. Sokan már nem keresőmotorokhoz, hanem chatalapú eszközökhöz fordulnak gyors tanácsért – olvasható a cikkben.
Hozzáteszik, az AI-t az egyszerű használat, az alacsony költség és a folyamatos elérhetőség teszi vonzóvá. Fontos az is, hogy ezek az eszközök képesek a felhasználók egyéni adataira építve személyre szabott válaszokat adni. A gyors terjedést ugyanakkor visszafogja a bizalom hiánya. A BCG felmérése szerint a legnagyobb aggály az adatvédelem és a válaszok megbízhatósága. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a páciensek elutasítanák a technológiát, sőt a többség inkább az orvos és az AI kombinációját részesítené előnyben – írják a HVG cikkében.
A válaszadók szerint az utóbbi „ember+AI” modell egyszerre kínál gyorsaságot, személyre szabott információt és emberi kontrollt. Az iparágban közben felgyorsult az AI bevezetése, egyre több egészségügyi szolgáltató alkalmaz célzott megoldásokat. Hozzáteszik, a kihívás az, hogy a szolgáltatók lépést tudnak-e tartani a fogyasztói elvárásokkal. Ha nem, a páciensek továbbra is külső, általános AI-eszközökre támaszkodnak.
Mint a cikkben olvasható, a BCG szerint ezért az egészségügyi szereplőknek gyorsítaniuk kell a saját, megbízható és szabályozott AI-megoldásaik bevezetését, másrészt kezelniük kell a bizalom kérdését. A technológia még korai szakaszban jár, de az irány már most egyértelmű: a fogyasztók léptek először, az intézményeknek pedig alkalmazkodniuk kell.
