A világon ez volt az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak – közölte a Semmelweis Egyetem. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a súlyos agyi elváltozást, a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.
A szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.

Újra nagy figyelmet kapott a kórkép, mikor idén júniusban egy volt amerikaifutballista lövöldözni kezdett New Yorkban az NFL székházánál, és négy embert meggyilkolt. Shane D. Tamuda a CNN szerint háromoldalas levelet hagyott hátra (a zsebében találták), amiben azt kéri, vizsgálják meg az agyát. Az ámokfutó saját állítása szerint krónikus traumás encephalopathiában (CTE) szenvedett. Egy tanulmány CTE-t azonosított az elhunyt, és földi maradványaikat tudományos kutatás céljára adományozó NFL- játékosok 99 százalékának az agyában

A mostani nemzetközi kutatás eredményeit az Acta Neuropathologica című szaklapban publikálták a három egyetem szakemberei. A vizsgálati alanyok 41 és 67 év közötti életkorukban elhunyt, hajléktalan személyek voltak, többségük férfi. Négy agyi mintában a kutatók megtalálták a CTE jól ismert jeleit, két további esetben pedig részleges, de hasonló elváltozásokat mutattak ki. Ez az első alkalom, hogy Európában, nem sportolói populációban igazolták a betegséget.
A vizsgált alanyok közül senki sem volt hivatásos sportoló vagy katona – vagyis a mindennapi életben elszenvedett ismételt fejsérülések is elégnek bizonyultak ahhoz, hogy agyi károsodás alakuljon ki.

„Eredetileg Alzheimer- vagy Parkinson-kór korai jeleit kerestük a mintákban, ehelyett teljes meglepetésünkre CTE-t fedeztünk fel olyan embereknél, akiknek semmi közük nem volt a kontaktsportokhoz”

– mondta dr. Danics Krisztina, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője. „Ez is azt bizonyítja, hogy a mindennapok során ismétlődő, kisebb-nagyobb fejsérülések is összeadódhatnak egy életen át, és hasonló folyamatokat indíthatnak el, mint a kontaktsportot űzőknél.”

Korábban egy ausztrál kutatás bántalmazott nőknél kimutatta a CTE-hez köthető agyi elváltozásokat.

A hajléktalan emberek körében is gyakoriak a fejsérülések – balesetek, verekedések vagy esések miatt. A kutatók szerint ezért fontos felismerni: az olykor agresszív vagy erőszakos viselkedés nem feltétlenül ok nélküli, hanem akár CTE következménye is lehet.

„Felfedezésünk alapvetően változtathatja meg a hozzáállást ehhez a betegséghez és a hajléktalan populációhoz” – mondta dr. Kovács Gábor Géza, a Torontói Egyetem Tanz Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának vezető kutatója. A tanulmány utolsó szerzője hozzátette. „A CTE nem csak sportolók betegsége, és ezt az egészségügyben, a szociális ellátásban, sőt a későbbiekben esetleg bírósági ügyekben is figyelembe kellene venni.”

Az érintett hat esetben a memóriaért felelős agyterületek károsodása egyértelműen eltért az Alzheimer-kórban látott mintáktól.

A kutatók más, idős korban gyakori elváltozásokat is találtak a vizsgálat során, például az ún. argyrophil szemcsés betegséget, ami különösen meglepő, hiszen itt viszonylag fiatal embereknél jelentkezett.

„Kutatásunkban nem a genetikára, hanem a szociális és környezeti hatásokra fókuszáltunk. Szigorú kiválasztási szabályokat alkalmaztunk: csak olyan elhunytakat vontunk be a vizsgálatba, akik hosszabb időn át hajléktalanként éltek, és minden esetben ugyanazzal a módszerrel elemeztük az agy- és gerincvelőmintákat. Ez volt az első ilyen jellegű és ennyire átfogó kutatás a világon, mely során az esetek mintegy 12 százalékában találtunk CTE-t” – magyarázta dr. Shelley L. Forrest, a Torontói és a Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

A nemzetközi kutatócsoport szerint következő lépésként olyan diagnosztikai módszerek kifejlesztésére lenne szükség, melyekkel a betegséget még élő személyekben és minél hamarabb fel lehet ismerni, mivel a rutinszerű MRI-vizsgálat erre jelenleg nem alkalmas.