Vis szigetén, Komiza partjainál, 30-50 méteres mélységben fedezték fel az Adriai-tenger egyik legrégebbi hajóroncsát, egy görög kereskedelmi hajót a Kr. e. IV. századból – írja a Jutarnji List híradása nyomán a sokszinuvidek.24.hu.

Ugyan a roncsra még tavaly bukkantak rá, a régészek csak most erősítették meg, hogy egy rendkívül értékes lelőhelyről van szó, amely jelentősen hozzájárulhat az Adriai-tenger keleti partvidékén élő korai görög jelenlét megértéséhez.

A Horvát Konzervációs Intézet vízalatti régészeti osztályának vezető restaurátor-régésze, a kutatás vezetője, Jurica Bezak elmondta: a hajó gerincének jó állapotban fennmaradt maradványai különösen jelentősek, a fényűző hellenisztikus kerámia leletek pedig páratlanok a maguk nemében.

Senzacionalno otkriće na 30 do 50 metara dubine u komiškom akvatoriju kod otoka Visa - brodolom iz doba kada su Grci osnivali Issu i Faros, svoje kolonije na Visu i Hvaru.https://t.co/0pASJeGvSi

— HRT Vijesti (@hrtvijesti) July 8, 2025

Aprólékos, türelmes és precíz munkával, egymás után kerültek napvilágra olyan tárgyak is, mint az érmék, a kerámiák, vagy egyéb személyes holmik, továbbá emberi maradványok és a hajó tökéletesen megőrzött törzse

– hangsúlyozta a régész. Az egyik résztvevő búvár, Marko Lete rámutatott: tisztán látható a hajó építési módja, a kidolgozása és pontossága pedig lenyűgözőnek számít abban a korban, ólombevonattal és jól megőrzött fával. Elmondása szerint a roncsot fokozatosan ásták elő az üledékből, és olyan jó állapotú leletek is előbukkantak, mintha csak tegnap kerültek volna oda.

Az elsüllyedt hajó ellátmányt szállított az újonnan alapított kolónia, Issa lakói számára. A hajó luxuskerámiákat, amforákat, valamint olajjal, fűszerekkel és feldolgozott élelmiszerekkel tele edényeket szállított. Az talált bronz érmének az egyik oldalán egy emberi fej, a másik oldalán egy kecske alakja látható.

Jurica Bezak szerint tulajdonképpen egy időkapszulára bukkantak, ami mintha befagyasztotta volna a történelem egy pillanatát, és most lehetőségük nyílt feltárni az egész történetet.

Az eredmények 50 és 100 év közötti pontosságú kormeghatározást adhatnak arra az időszakra, amelyben a hajó elsüllyedt. A kutatók ezzel új betekintést nyerhetnek az akkori kolonizációra és a kereskedelmi kapcsolatkora Szirakúza és gyarmata Issa (Vis sziget), valamint Párosz és gyarmata Faros (Hvar sziget) között. A kutatás vezetője megjegyezte, mindez azért fontos, mert az antik kor a mostani Horvátország területén éppen a szigetek gyarmatosításával kezdődött, majd onnan terjedt át a szárazföldre.

A kutatás várhatóan még évekig fog tartani, a munkálatokat a Horvát Konzervációs Intézet régészei, valamint több Vis szigeti klub búvárai végzik Vis város Örökségmúzeumával együttműködve.

A felfedezésről a magazin.hrt.hr oldalán videót is megtekinthet.