A kampányban száz terméket vizsgáltak, hatóságonként 50-50 darabot.

A népegészségügyi központ közleményében azt írta: az NNGYK laboratóriuma a kampány utolsó szakaszában tíz különböző műanyag termék ftaláttartalmát vizsgálta, köztük asztalterítőt, PVC-padlóburkolatot, nyakba akasztható vízi pénztárcát, kádkilépőt, cipővédőt és műanyag akváriumcsövet. A mérések fókuszában a legveszélyesebb és a műanyag termékekben leggyakrabban előforduló ftalátfajták álltak, köztük a dibutil-ftalát (DBP), a di-(2-etilhexil) -ftalát (DEHP) és a benzil-butil-ftalát (BBP).

A vizsgálatok eredményei szerint 10 termékből 4 esetben mértek határérték feletti koncentrációt.

A legsúlyosabb eset egy cipővédőnél fordult elő: ebben a termékben a DBP-tartalom 22,6 százalék, a DEHP-tartalom 3,7 százalék volt. Ezek az értékek a jogszabályban meghatározott 0,1 százalékos határértéket DBP esetében 226-szorosan, DEHP esetében pedig 37-szeresen haladta meg.

A ftalátokat műanyagok lágyítására használják, vagyis ezek az anyagok teszik a termékeket rugalmasabbá és hajlékonyabbá, azonban egyes ftalátok károsíthatják az emberi egészséget: különösen a hormonrendszerre, a termékenységre és a magzati fejlődésre gyakorolt hatásaik miatt veszélyesek. Az Európai Unióban a DBP, a DEHP és a BBP esetében nem hozható forgalomba olyan lágyított műanyagból készült termék, amely 0,1 százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz ftalátokat – ismertették.

Kiemelték, a ftalátok veszélyességét tovább növeli, hogy ezek az anyagok nem kötődnek stabilan a műanyag szerkezetéhez, így különböző módokon bekerülhetnek a szervezetbe: a többi között táplálékkal – például műanyag csomagolóanyagokból történő kioldódás révén, belélegzéssel – a beltéri levegőben és a háziporban jelen lévő ftalátrészecskék formájában, valamint bőrön át – közvetlen érintkezés útján is.

Az Európai Unió szigorú előírásokat támaszt a forgalomba hozott műanyag termékekkel szemben, ezek célja elsősorban a gyermekek védelme. Az NNGYK arra hívta fel a figyelmet, hogy

a megbízható, ellenőrzött forrásból származó termékek vásárlásával ezek a kockázatok nagyrészt elkerülhetők,

az irreálisan olcsó, ismeretlen eredetű termékek ugyanis gyakran nem felelnek meg az uniós biztonsági követelményeknek.