Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Egy köztéri hőmérő 42 Celsius-fokot mutat a fővárosi Üllői úton, a Nagyvárad térnél 2015. július 8-án. Az országos tiszti főorvos július 4-től július 8-án éjfélig hőségriadót rendelt el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Jönnek a durva hőmérsékleti rekordok

Meteorológiai Világszervezet: nő a hőmérsékleti rekordok, szélsőséges időjárás esélye a következő öt évben.

Rekordokat döntő hőségre, gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre kell felkészülnie a világnak - figyelmeztetett szerdán közzétett ötéves előrejelzésében két vezető meteorológiai intézet.

Nyolcvan százalék esély van arra, hogy a következő öt évben a Földön újabb éves hőmérsékleti rekord dől meg, és még ennél is valószínűbb, hogy a világ ismét meghaladja a tíz évvel ezelőtt meghatározott nemzetközi hőmérsékleti küszöbértéket - írta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a brit Meteorológiai Hivatal a jelentésben.

A klímaváltozás okozta minden tizedfoknyi felmelegedés miatt gyakoribb és több szélsőséges időjárási jelenséget fogunk tapasztalni, köztük hőhullámokat, aszályokat, árvizeket és tüzeket, valamint hurrikánokat és tájfunokat - magyarázta a jelentést Johan Rockstrom, a potsdami klímakutató intézet igazgatója, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

A két meteorológiai intézet hangsúlyozta: először fordulhat elő, hogy az évtized vége előtt a világ éves átlaghőmérséklete átlépi a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket, és eléri a 2 Celsius-fokos felmelegedést. Számításaik szerint 86 százalék az esély arra, hogy a következő öt év valamelyike meghaladja az 1,5 Celsius-fokot, és 70 százalék az esélye, hogy az öt év összességében átlagosan elhagyja ezt a globális mérföldkövet.

Az ötéves prognózishoz tíz globális tudósközpont által futtatott több mint 200 számítógépes szimuláció előrejelzését elemezték.

Tíz éve ezek a tudóscsoportok még csupán mintegy egyszázalékos esélyt adtak annak, hogy a következő évek egyikében a világ átlagos hőmérséklete átlépi az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt, ami tavaly megtörtént.

Adam Scaife, a brit Meteorológiai Hivatal hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője és Leon Hermanson tudományos kutató sokkolónak nevezte, hogy az előrejelzésekben már a 2 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérsékletről lehet szó.

"Ilyesmit senki nem szeretne látni, de ezt állítja a tudomány" - mondta Hermanson.

Bár tavaly a globális átlaghőmérséklet már 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt, mit az iparosodás előtti korszakban, a párizsi klímamegállapodás küszöbértéke azonban 20 éves időszakra vonatkozik, tehát technikailag ezt még nem lépte át a világ.

Az elmúlt 10 évre visszatekintve és a következő 10 év előrejelzését figyelembe véve a világ valószínűleg 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az 1800-as évek közepe óta - becsülte Chris Hewitt, a WMO egyik vezetője.

Richard Betts, a brit Meteorológiai Hivatal vezető klímakutatója, az Exeteri Egyetem professzora pedig arra figyelmeztetett, hogy mivel az előrejelzések szerint a következő öt évben átlagosan több mint 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti szintnél, minden eddiginél több embert fognak érinteni a súlyos hőhullámok, és több halálesetet, valamint súlyos egészségkárosodást okoznak, hacsak nem sikerül jobban megvédeni az embereket a hőség hatásaitól. Hozzáfűzte, hogy mivel a melegebb légkör szárazságot okoz, nagyobb erdőtüzekre is lehet számítani.

Hewitt emellett arra is rámutatott, hogy az Északi-sarkvidéken - amely továbbra is 3,5-szer gyorsabban fog melegedni, mint a világ többi része - a jég olvadása gyorsabb tengerszint-emelkedést okoz majd.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.

Donald Trumpnak „jól fog menni” az ukrán és az orosz elnökkel is

Mindkettejükkel találkozik az amerikai elnök, előbb Volodimir Zelenszkijjel vasárnap Floridában. Az előzetes egyeztetések már zajlanak.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×