Az ENSZ 2020-ban kijelölt fenntartható fejlődési céljainak teljesülését mérték fel a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatói. Harangozó Gábor és Fertő Imre 149 ország adatait elemezte a 2000 és 2023 közötti időszakban. A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció, az erőforrás-használat hatékonysága és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket. Az eredmények alapján a 2030-as határidő félidejénél az ENSZ által megfogalmazott célok csaknem felénél súlyos vagy közepes a lemaradás, és a jelenlegi állapotok szerint mindössze 15 százalékuk teljesíthető időben.
A tanulmány egyik szerzője, Harangozó Gábor az InfoRádióban elmondta: az ENSZ annak idején tizenhét fenntarthatósági célt tűzött ki, és a kutatásuk során különböző indikátorok, illetve egy összevont index segítségével készítettek összesítő értékelést arról, hogy az egyes területeken milyen eredményeket sikerült elérni. Érdemi adatokat összesen 149 országról tudtak beszerezni, és ezeket rendszerezve kirajzolódott egy mintázat. A fenntarthatósági erőfeszítések eredményességét 25 év távlatában vizsgálták.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette: a tizenhét érintett terület közül jó néhányban „nem vagyunk sínen”, sőt inkább visszaesés figyelhető meg.
Egyelőre nem sikerült elérni nagyobb előrelépést az éhezés elleni küzdelemben, a világ számos országában nem működik hatékonyan az intézményrendszer, illetve az oktatás területén is sok hiányosság tapasztalható.
A kutatás résztvevői öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosítottak a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Harangozó Gábor kiemelte: Magyarország a legjobban teljesítő országok közé került. A fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba sorolták még többek között Ausztriát, Indonéziát és Svájcot is. A második klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján olvasható összegzés szerint a nem konvergáló csoportban három állam szerepel:
- a Közép-afrikai Köztársaság,
- Csád
- és Libanon.
Harangozó Gábor megjegyezte: az első és a második csoportba kerülő országok ugyan összességében jól haladnak a fejlődési célok megvalósításában, de a klímaváltozás elleni fellépésben és a fenntartható, felelős termelés és fogyasztás tekintetében több, egyébként fejlett, magas jövedelmű ország is rosszul teljesít.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára összegzésképpen úgy fogalmazott: Magyarország élen jár a fenntartható fejlődési célok megvalósításában, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének még további nagy kihívások, melyeket kezelni kellene minél előbb.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek a fenntarthatósági célok teljesítésében. A tanulmány szerzői szerint ez a globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát bizonyítja, illetve jelzi, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.
Nem minden a pénz, a globalizáció kétarcú
A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ által kijelölt fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok ugyanis több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ezzel együtt a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, a technológia és az erőforrások áramlását, ami általában jobb teljesítményt eredményez a környezeti fenntarthatóságot illetően. Ugyanakkor
a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.
A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát.
A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében pedig célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.