A Nápolyhoz közeli Campi Flegrei vulkáni mezőn néhány hete történt egy körülbelül 4-es erősségű rengés, sőt, májusban is volt egy 4,4-es magnitúdójú, aminek ráadásul Pozzuolinál volt az epicentruma. Az utóbbi 30-40 évben nem volt ekkora rengés, ami nagyon megrettentette az embereket.

A helyszín különlegességéről Harangi Szabolcs, geológus, tanszékvezető egyetemi tanár az InfoRádióban elmondta: ennek a kaldera vulkánnak a tizenegynéhány kilométer széles nagy süllyedékét jórészt a Nápolyi-öböl vize borítja. A peremén található Pozzuoli település, amely ilyen formában rajta van az "élő" vulkánon. A másik ilyen kaldera vulkán a Yellowstone, amelynek aktivitásáról rendszeresen hallani - jegyezte meg a szakember.

Kiemelte, hogy Flegrei-mező nem egy európai szupervulkán, amelynek a kitörése mindent elpusztít.

"A vulkanológiában, nem szeretjük, de definiálni kellett a szupervulkán fogalmát. Egy ilyen képződménnyel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy a kitörése több mint 1000 köbkilométer vulkáni anyagot hoz a felszínre. Az rettentő sok. Magyarországra ha belapátolnánk, vagy tíz méter magas lenne Záhonytól Írottkőig, Bajától Visegrádig, tehát ez egy óriási mennyiségű anyag.

A szupervulkáni kitörés nem mindennapos, a legutolsó 26 500 évvel ezelőtt volt Új-zélandon.

És ha nagyon leszupervulkánozunk valamit, akkor az emberek nagyon félni fognak, ha bármi történik, ahogy a Yellowstone esetében ezt most látni lehetett. És Nápoly környékén, Pozzuoli térségben is ott van a félelem az emberekben, hogy bár ott laknak, pizzáznak és kávéznak és zajlik az életük, de azért jönnek ezek a földrengések, amelyek olykor kisebb hegyomlásokkal is járnak, és amelyekkel együtt kell élni. Ráadásul 1982-ben volt egy kitelepítés, amikor egy nagyon erőteljes földrengéses időszak zajlott" – mutatott rá a félelmek és a hétköznapi élet kettősségére a szakember.

Harangi Szabolcs kiemelte: nemcsak a földrengések jeleznek egy vulkánkitörést, hanem az is, ahogy a magma fölfelé töré és felnyomja a felszínt, ami elkezd emelkedni. Márpedig

Pozzuoli területén az elmúlt egy-két évtizedben vagy öt métert emelkedett a felszín.

"Ez azt jelenti, hogy azok a hajók, amelyek negyven évvel ezelőtt még ott ringatóztak a parton, nem tudnak ringatózni, mert nincs víz. Ez azt jelenti, hogy valami elképesztő nyomás van a felszín alatt, ami bár nem egy szupervulkáni kitörés előjele, de azért mégiscsak egy kaldera vulkánról van szó, ahol a nagyság azért mást jelent" – fogalmazott.

A föld megemelkedéséhez ebben az olasz térségben az is hozzájárul, hogy a magma fölött egy vízgazdag zóna található, amit felhevít a magma, a túlhevített oldatok pedig nagyon gyorsan gőzzé alakulhatnak. Ezek a gázok mozognak, földrengéseket okozva. A mélyben tehát bizonyítottan ott áramlik a magma, jönnek a földrengések – így él egy vulkán, ezzel együtt kell élniük a helyieknek, jegyezte meg Harangi Szabolcs.

Az Etna is kitört a napokban, de nagy aggodalomra nincs ok. A vulkanológus szerint itt az igazi veszélyt az jelenti, ha a vulkán lávakitöréssel lép működésbe, erre ráadásul már régen került sor. Egy viszonylag gyakran működő vulkánnál is vannak nehézségei az előrejelzésnek, ám egy nagyon hosszan alvó vulkán esetében még nehezebb megmondani, hogy mi történik, ha felébred. Az Etna nagyjából fél évet szunnyadt most, tavasz óta, ez hosszabbnak számít e vulkán esetében.

Az Etna csúcsi területén van négy kráter, kürtő van, hol az egyik, hol a másik működik. Most a Voragine kürtő működik, amely nem volt nagyon aktív az elmúlt időszakban, legutóbb 2015-16-ban volt egy komolyabb aktivitása, utána a délkeleti kráter "puffogtatott".

A Cataniában élő emberek a kitörésektől különösebben nem is tartanak, az természetes, hogy ilyenkor leállíthatják a repülőtér működését, a turistacsoportok közlekedését.

"A veszély nem a természet felől jön, hanem az ember felől, aki odamegy a veszélyes helyekre.

Az Etna veszélye azért nő, mert amellett, hogy egy aktív vulkánról van szó, egyre feljebb terjeszkedik rajta az ember, és egyre többen élnek az oldalán lévő településeken.

Jelen pillanatban ezek a vulkánkitörések viszonylag rendben vannak. Annyi történik, hogy valóban vannak ezek a pompázatos lávatűzijáték-kitörések, vulkáni hamueső, ha az emberek ezek után kimennek, minden fekete, és akkor elsöpörgetnek, rendet tesznek. Az Etna veszélye nem ez, ugyanis az Etna tud másképpen is működni, nevezetesen van, amikor az oldala hasadt fel. Én 1992-ben ott voltam pont Zafferana Etnea település oldalában, amelyet éppen megközelített a lávafolyam, ugyanis nem a csúcsi területen történt a vulkánkitörés, hanem az oldala hasadt meg, így közelebb volt a településhez a vulkáni működés. Ráadásul nem egy egyórás robbanásos kitörésről van ilyenkor szó, hanem napokon keresztül jön ki a láva, veszélyeztetve az útjába kerülő településeket is" – idézte fel Harangi Szabolcs.

Mint a tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, ehhez hasonló kitörés elég régen történt.

Most az Etna egy olyan fázisát mutatja, amikor robbanásos kitöréseket produkál, de az Etna alapvetően nem ilyen vulkán,

hanem sokkal inkább egy lávaöntő vulkán, csak most éppen nem ezt az arcát látjuk. De előbb-utóbb meg fogja mutatni a másik arcát is, és akkor települések is veszélyben lesznek.

(A nyitóképen: Gőzöket és gázokat kibocsátó kénes fumarolákat néz meg egy turista a Pozzuoli városa mellett, a Flegrei-mezőkön – Campi Flegrei – lévő Solfatara-kráterben 2017. május 16-án.)