Egyes írások szerint hatalmas kitöréssel, akár globális kataklizmával fenyeget egy szupervulkán kitörése Európában, amelyek riadalmat kelthettek az olvasókban. A hangzatos címeknek van egy pici alapja, "de nem úgy".

A Campi Flegrei egy Olaszországban, a Nápolyi-öbölben található hatalmas kaldera vulkán, amelynek a belsejében félmillió ember él. Ez egy aktív vulkán, vagyis akár kitörés is történhet, de nem szupervulkáni. Nagyon fontos különbséget tenni, ugyanis a különbség jelentős – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára példaként elmondta: ha az időjárásjelentésben azt halljuk, hogy néhány nap múlva Budapesten hatalmas eső lesz, árvíz lehet, akkor ennek nem örülünk, de nem kell totális pusztulásra számítani. De nagyon-nagyon más, ha olyan jelentést kapnánk, hogy hatalmas nagy hurrikán fog érkezni Magyarországra, mindent el fog söpörni, az egész országot. Körülbelül ekkora a különbség a vulkánkitörés és a szupervulkáni között – hívta fel a figyelmet a HUN-REN ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának vezetője.

Mint mondta, a Nápolyi-öbölben valóban veszélyben élnek az emberek, egy vulkánkitörés veszélyére bizony fel kell készülni, de nem egy kataklizmára, nem egy egész Európát elsöprő vulkánkitörésre.

A kutató arról is beszélt, hogy a kalderán belül több kráter is van, amelyek közül jelenleg a Solfatara a legaktívabb. Ott kipattannak földrengések is, az epicentrumok jelentős része erre a területre koncentrálódik. E terület alatt zajlik a mélyben egy olyan folyamat, amely miatt egyrészt kénes gázok törnek a felszínre, másrészt szén-dioxid is, amiből most naponta 4-5 ezer tonna távozik ezen a kráteren át.

Ez annak a jele, hogy nagyon komoly dolgok történnek a mélyben, amelynek az okáról megoszlanak a vélemények. A legtöbben azt gondolják, hogy 3-4 kilométer mélységbe egy kis magmacsomag érkezett, és ez okozza azt a nyugtalanságot, amely jelenleg a kalderában fennáll, vagyis hogy az elmúlt 70 évben folyamatosan emelkedik a felszín. Ennek vannak erősebb periódusai, 2005 óta egy ilyet élünk meg – mondta Harangi Szabolcs.

A földrengések is gyakoribbá váltak, erre szintén fel kellett készülnie az itt élő félmillió embernek. 1984-ben volt is egy krízishelyzet, amikor 40 ezer embert telepítettek ki, mert minden jel arra mutatott, hogy megérkezik egy vulkánkitörés – emlékeztetett a kutató. A régióban tehát készen állnak a tervek veszélyhelyzet esetére, és rendszeresen gyakorlatoznak is. A közelmúltban is így tettek, de ez nem azt jelenti, hogy szupervulkáni kitörés várható.

A tévhiteket igyekezett eloszlatni az egyetemi tanár azzal kapcsolatban is, hogy mennyire emelkedik a felszín: a mérték jelentős, 2005 óta már több mint egy métert emelkedett. A partvidéken például vannak olyan kis öblök, amelyek most a felszínen vannak, miközben néhány évtizede még csónakok és halászhajók ringtak ott a vízen. Ez azonban még mindig egy lomha emelkedés ahhoz képest, mintha most éppen magma nyomulna fel, mint ahogy azt a legutolsó, 1538-as kitörés előtt is tapasztalták, amikor több méteres volt a megelőző időszakban a felszínemelkedés.

Harangi Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a vulkán az egyik legjobban monitorozott tűzhányó az egész Földön, tehát abban kell bízni, hogy a jelekből a szakemberek ki tudják olvasni, ha valóban jön egy vulkánkitörés, és akkor ki tudják telepíteni az embereket.

Az Infostartnak küldött írásában a szakértő kitér arra is, mi áll a korábban említett vészjósló írások hátterében: olasz kutatók a szén-dioxid gáz kiáramlását vizsgálták. Gianmarco Buono és kutatótársai a Nápolyi-öbölben lévő Campi Flegrei kalderán belül lévő Solfatara kráterben elemzik jó ideje a kiáramló gázok mennyiségét, összetételét és fizikai paramétereit. Frissen publikált tanulmányukban arról írnak, hogy a Solfatara kráterben jelenleg napi 4000–5000 tonna szén-dioxid gáz jut a légkörbe, ez az érték 2005 óta növekszik. Rámutattak továbbá arra, hogy a gáz mintegy 20-40 százaléka nem magmás eredetű és ez a részarány is növekvő tendenciát mutat.

A 2005 óta növekvő értékek az olasz kutatók szerint azzal magyarázhatók, hogy emelkedik a sekély földkéregben a hőmérséklet. Ez összefüggésben lehet a 8–9 kilométer mélységben lévő magmatározó friss magmatömegekkel való feltöltődésével, de nem jelent közvetlen bizonyítékot arra, hogy a közeljövőben vulkánkitörés lehet (a napi monitorozási adatok egyelőre ezt nem támasztják alá), és messze nem utal arra, hogy szupervulkáni kitörés közeleg – magyarázta Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár.