eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Török fürdő a Király Gyógyfürdőben, Budapesten, a II. kerületi Fő utcában 2015. szeptember 28-án. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli 450 éves fennállását a gyógyfürdő, amelyet Buda török megszállása idején építettek.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy változás a gyógymedencéknél - részletesen indokolt az NNGYK

Vannak olyan medencék, amelyekben semmilyen módon nem szűrik a vizet, az pedig, hogy ki mit csinál a medencében, nem igazán ellenőrizhető. Ebből ered az új szabály bevezetése.

Az NNGYK magyarázatára szorult az a közelmúltban hozott döntés, amely szerint a gyógymedencés fürdőkből eltüntetnek bizonyos élményelemeket.

Mint a Termalonline portál összefoglalójában olvasható, a jövőben nem üzemelhetnek úgynevezett nyakzuhanyok, vízköpők a "töltő-ürítő" rendszerű gyógyvizes medencékben, csak olyan élményelem, amelynek hatása a vízfelszín alatt érzékelhető. (A tiltás a szűrő-forgató rendszerű medencékre nem vonatkozik.)

De mi a gond a régebbi technológiájú medencékben a nyakzuhanyokkal? Az NNGYK ezt próbálta komplex módon megmagyarázni.

"Mivel a medence üzemeltetésekor jellemzően nem történik fertőtlenítőszer-adagolás, a medencevízben a terheltségtől, a fürdőzők higiénés viselkedésétől és az üzemeltetés körülményeitől függően a fürdőzőktől származó kórokozók jelenhetnek meg. Ezt sokszor jelzi is a fekáliás indikátor baktériumok száma" - ecsetelte az NNGYK.

A felszín feletti élményelemek az indoklás szerint "fokozott aeroszolképszódési kockázatot jelentenek", ami a vízből képződő vízpermet belélegzéséhez vezethet.

Továbbá:

  • a szem
  • a fül
  • és a szájüreg

is érintkezik a szennyezett vízzel.

Az NNGYK még azt is közölte, hogy ezzel kapcsolatban korábban is volt már ajánlás, ezt erősítették meg most.

Az új szabály: az üzem közbeni vízpótlásra használt tápvíz legfeljebb 10 százaléka ereszthető be vízfelszín felett a medencébe.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×