eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Forrás: Pixabay

Kipusztulás szélén a tasmániai moszaterdők

Veszélyben van a biodiverzitás szempontjából fontos szerepet játszó ausztrál Nagy déli korallzátony.

A 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony pusztulása miatt a kutatók már 2018-ban megkongatták a vészharangot. Akkor az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) jelentéséből az derült ki, hogy az északi zátonyokon, amelyek a leginkább megsínylették a tengeri hőhullámokat, a korallborítás csaknem fele odaveszett. A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018-ban 14 százalékra csökkent − írja a bien.hu.

Az ausztrál kormány 2012-ben felvette a ​​tasmániai óriási moszaterdőket a veszélyeztetett ökológiai közösség listájára. Mára azonban nem sok minden maradt, az évtizedek alatt a moszaterdők több mint 95 százaléka eltűnt.

A tasmániai óriási moszaterdők az úgynevezett Nagy déli zátony, a mérsékelt éghajlatú sziklás zátonyok hatalmas rendszerének részét képezték. Nyugat-Ausztráliában, Kalbarritól mintegy 8000 km-re, Ausztrália zord déli partjainál és Tasmaniánál környékén, valamint Új-Dél-Wales északi részéig terjedtek ki -írja a portál.

A déli zátony moszaterdői több száz olyan fajnak adnak otthont, amelyek sehol másutt nem találhatók meg a Földön. Becslések szerint 10 000 fajt még nem is sikerült azonosítani. A zátony emellett a halászati ​​és turisztikai iparágakat is mintegy 10 milliárd dollár értékben támogatja.

Azonban, bár a legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Nagy déli zátony általános egészségi állapota jobb, mint északi társáé, az éghajlatváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent. Míg az óceán hőmérsékletének emelkedése pusztító korallfehéredéshez vezetett a Nagy-korallzátonynál, a moszat is megszenvedi, ha az óceán hőmérséklete a déli területeken emelkedik. A tudósok mindent megtesznek, hogy megmentsék a korallzátonyokat. A korall-infúziótól kezdve a hőálló mikroalgákon át sok mindennel kísérleteznek.

A címlapkép illusztráció

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×