A Föld körül keringő műholdak egyre növekvő száma miatt űrbalesetek veszélyére figyelmeztet az Európai Űrügynökség. A szervezet szerint olyan ütközések is előfordulhatnak, amelyek veszélyes láncreakciót indítanak el, ezért globálisan elfogadott közlekedési szabályokra lenne szükség a világűrben.

Az elmúlt két évben több műholdat bocsátott fel az emberiség a világűrbe, mint az azt megelőző 60 esztendőben összesen. Hat évtized alatt mintegy 50 ezer tonna ember által alkotott, mesterséges objektumot juttattunk fel, ebből 10 ezer tonna jelenleg is a Föld körül kering.

Bartóki-Gönczy Balázs az InfoRádióban elmondta: összesen kilencezer aktív műholdról van ismeretünk, ezeknek a fele egy magáncéghez, az Elon Musk által tulajdonolt SpaceX-hez köthető. Utóbbiak Starlink-műholdakként híresültek el.

Manapság leginkább az alacsony, Föld körüli pályák vannak használatban, ezek a legnépszerűbbek. Ezek a műholdak 300 és 500 kilométeres magasság között keringenek, amiket hálózatba szerveznek és rengeteg műholdat kell felbocsátani, hogy például globális internetlefedettséget tudjanak biztosítani.

Ezek alapvetően kommunikációs műholdak, az adatkommunikációt segítik.

Az ukrajnai háború kitörését követően számos hír jelent meg arról, hogy a SpaceX több tízezer Starlink műholdas internetes terminált szállított Ukrajnának és egyéb segítséget is nyújtott a megtámadott országnak.

Forgalomszabályozásra lenne szükség a világűrben is

Bartóki-Gönczy Balázs közölte: eddig nem merült fel komolyabban annak a tanulmányozása, hogy mi történik akkor, ha a műholdak összeütköznek. Ennek a veszélye mindig megvolt, a világűrben ugyanakkor még nincs olyan forgalomszabályozás, mint amilyen a légtérben már megvalósult. Hozzátette: ma már nem tudnánk elképzelni úgy a légi forgalmat, hogy ne lenne annak szigorúan szabályozott rendje. Ez azonban a világűrben jelenleg hiányzik. Márpedig a kutatóműhely-vezető tájékoztatása szerint a következő években még több műholdat bocsátanak majd fel a világűrbe. Ez pedig oda vezet, hogy nem az lesz a kérdés, történik-e szándék nélküli ütközés, hanem, hogy mikor. Ilyenre egyébként már volt is példa korábban. Az ilyen űrbalesetek pedig drasztikusan növelik a Föld körüli pályán keringő, nem kontrollált, ember által alkotott objektumok számát, melyeket űrszemétnek nevezünk.

Ezekből 10 centinél nagyobb 36 ezer kering Föld körüli pályán és mintegy egymillióra tehető az 1-10 centis darabok száma. Bartóki-Gönczy Balázs elmondta:

ha egy egycentis, 10 km/másodperc sebességgel keringő fémdarab nekiütközik a világűrben egy műholdnak, az olyan energiát fejt ki, mintha egy autó 40 km/órával ütközne neki valaminek.

Megjegyezte: mára 130 milliós darabszámra teszik az egy milliméternél nagyobb űrszemeteket.

„Minden ilyen ütközés drasztikusan növeli az űrszemetek számát, amelyek ráadásul nem hullanak vissza egyből az atmoszférába, hanem hosszú-hosszú évekig, akár évszázadokig is kint keringhetnek. Ami azért problémás, mert idővel ellehetetlenülhet a Föld körüli pályák használata” – figyelmeztetett a szakértő.

Fontos tudni, hogy nagyon értékes erőforrásokról van szó, amelyek egyre inkább a gazdaság alapját jelentik. „Nagyon komoly hatással lehet a földi életünkre is, ha eszkalálódik a helyzet a világűrben” – magyarázta az egyetemi docens.

Mi a megoldás?

Az egyik megoldási lehetőség a megelőzés, a másik pedig az, hogy utólag kellene csinálni valamit az űrszeméttel, ami viszont sokkal komplikáltabb eljárás. Próbálkoztak már azzal, hogy elkapó műholdakat küldtek fel a világűrbe azzal a céllal, hogy visszahozzák az atmoszférába az űrszemetet, ahol aztán az el tudna égni, de Bartóki-Gönczy Balázs szerint „ezzel nem lehet megoldani a problémát”. Úgy véli, az igazi és eredményes megoldás a megelőzés lehet, ehhez azonban komplex szabályozás szükséges.

„Annak kicsi az esélye, hogy a nemzetközi jogban kötelező érvényű egyezményt fogadjanak el a témában, hiszen ehhez minden államnak a hozzájárulása kellene. Inkább az olyan kezdeményezések játszhatnak majd igazi és meghatározó szerepet a jövőben, mint az Európai Űrügynökség nyáron bejelentett Zero Debris (Zéró Szemét) Chartája” – fejtegette Bartóki-Gönczy Balázs.

Ennek az okiratnak az a lényege, hogy az Európai Űrügynökség a saját űrprogramjában

olyan intézkedéseket vezet be 2030-ra, amelyeknek köszönhetően reményeik szerint nem keletkezik több űrszemét a Föld körül.

A tervek szerint a jövőben előírják azt, hogy a műholdak életciklusának végén hagyni kell annyi üzemanyagot, hogy vissza tudják magukat kormányozni az atmoszférából, hogy ott elégjenek, vagy olyan biztonságos pályára irányítsák magukat, ahol nem fognak kárt okozni. „Több más egyéb intézkedést is szeretnének meghozni, amelyek remélhetőleg csökkentik a szándékolatlan űrszemét keletkezésének arányát” – tette hozzá a kutató.

Bartóki-Gönczy Balázs végül elmondta: védelmi szempontból is felértékelődik a világűr, hiszen fegyverkezési verseny van az űrszegmensben is. Az egyik legveszélyesebb fegyver ebből a szempontból a műholdakat megsemmisíteni képes, Földről indítható ASAT (anti-szatellit)-rakéta. Ezt tesztelték már az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok is. Egy ilyen teszt során szétlőnek egy saját műholdat, melynek következtében több ezer űrszemét keletkezik. „Ha az államok lemondanának arról, hogy ilyen fegyvereket teszteljenek a világűrben, az nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az űrszemét mennyisége csak lassabb mértékben, ütemben növekedjen” – fejtette ki a szakértő.