Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: NASA

Tragédia történhet az űrben: ezért kell keményen fellépni az űrszeméttel szemben

Már nem lehet elbagatellizálni az űrszemét jelentette veszélyt: globális megállapodásra van szükség.

A műholdak gyártói és üzemeltetői kerülhetnek célkeresztbe, ha valóban sikerül tető alá hozni egy megállapodást: a cél az lenne, hogy aki valamit az űrbe juttat, az hozza is le azt akkor, amikor már nem üzemképes.

A felhívást az űr- és tengerkutatás prominens képviselői tették azt követően, hogy a tengerek védelmében sikerült hasonló megállapodásra jutni március elején - írja a The Guardian.

"Ha túl lassan cselekszünk, az hatalmas zűrzavart fog okozni. Most még megvan a lehetőségünk arra, hogy időben lépjünk, de az óra ketyeg" - mondta Imogen Napper, a Plymouthi Egyetem Nemzetközi Tengeri Szemétkutató Egységének tengerkutatója.

Körülbelül 9000 műhold kering a Föld körül, de

2030-ra ez a szám valószínűleg meghaladja a 60 ezret.

A tendencia nagyrészt a kis műholdak megakonstellációi felé való elmozdulás eredménye. Az Elon Musk által vezetett SpaceX több mint 3000 Starlink műholdat bocsátott már a legzsúfoltabb alacsony Föld körüli pályára, ez a szám 2026-ra eléri a 12 ezret is.

Forrás: NASA
Emberi eszközök maradványai és a természetben előforduló mikrometorok milliói keringenek a Föld környezetében az űrben, átlagosan 10 km/s (22 000 mph) hipersebességgel. Ez az "űrszemét" űrhajókkal és műholdakkal ütközve súlyos károkat vagy katasztrofális meghibásodást okozhat. Egy ilyen baleset életveszélyes kockázatot jelenthetnek az űrben az ISS-en kívüli tevékenységet végző űrhajósok számára is. (Forrás: NASA)

A világűr hatalmas, a legtöbb műhold azonban ezen az alacsony pályán mozog, kevesebb mint 1000 km magasságban. A teljesen működőképes eszközök mellett ez a terület tele van már meghibásodott eszközökkel, korábbi ütközésekből származó veszélyes törmelékkel és elhasznált rakétaalkatrészekkel. Becslések szerint 100 tonnányi régi műhold nem követhető darabja van már itt.

A szemét nagy része évtizedek óta az űrben van: januárban egy régi szovjet rakétatest egy halott orosz kémműhold mellett száguldott el,

méterekkel kerülve csak el az ütközést, ami több ezer darabra szakította volna őket.

Az egyik félelmetes forgatókönyv az Envisattal, az Európai Űrügynökség legnagyobb földmegfigyelő műholdjával való ütközés.

Az űrszemét felhalmozódása használhatatlanná teheti a kulcsfontosságú pályákat.

Napper szerint minden olyan országot, amely használja vagy használni kívánja a világűrt, be kell vonni a szerződés kidolgozásáról szóló tárgyalásokba. Egyértelművé kell tenni, hogy a műholdak gyártóinak és felhasználóinak felelősséget kell vállalniuk a régi műholdak pályáról való eltávolításáért és az ütközésekből származó törmelékek eltakarításáért, a végrehajtás pedig bírságokat és egyéb ösztönzőket is magában foglalhat.

"Ha a műanyagszennyezés megfékezésére már egy évtizeddel ezelőtt beavatkozást kezdeményeztek volna, akkor talán a felére csökkent volna az óceánban ma jelen lévő műanyagok mennyisége" - írják Napper és kollégái.

A tárgyalás ugyanakkor feltehetően nem lesz egyszerű, mivel

geopolitikai ellenfeleknek kellene megállapodásra jutniuk.

Fontos, hogy minél több ország belépjen egy ilyen egyezménybe, a nagyobb államok pedig példát mutathatnak a többieknek.

(A nyitóképen: űrszemét által okozott sérülés a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmoduljának egyik ablakán.)

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×