A helyzetet még komolyabbá teszi, hogy hamarosan kezdődik a tengervizek hőmérsékletét szintén emelő El Niño. A melegebb vizekben bizonyos élőlények már nem képesek megélni, emellett gyakoribb az extrém időjárási események bekövetkezésének valószínűsége és emelkedik is a tengervizek szintje. Mindezek mellett a melegebb vizek kevésbé képesek elnyelni az üvegházhatású gázokat – írja a BBC.

Egy múlt héten bemutatott kutatás aggasztó eredményeket tár elénk: az elmúlt 15 évben a Föld majdnem annyi hőt halmozott fel, mint az előző 45 évben, és az extra energia nagy része az óceánokba került. Ennek komoly konzekvenciái vannak: nemcsak az áprilisi hőmérsékleti rekord, hanem az is, hogy egyes régiókban hatalmas az eltérés a korábbi hőmérséklethez képest.

Észak-Amerika keleti partjainál márciusban 13,8 fokkal voltak melegebbek a vizek, mint 1981-2011 átlaga.

"Még nem tisztázott, hogy miért történik ilyen gyors és hatalmas változás. Az elmúlt 15 évben megduplázódott a hő az éghajlati rendszerben: nem akarom azt mondani, hogy ennek az éghajlatváltozás, a természetes változékonyság vagy a kettő keveréke az oka, mert még nem tudjuk. De látjuk ezt a változást"" – mondta Karina Von Schuckmann, az új tanulmány vezető szerzője, a Mercator Ocean International kutatócsoport oceanográfusa.

Az egyik ok ironikus módon az lehet, hogy a tengerjáró hajók kevésbé szennyezik a levegőt: az általuk használt üzemanyag kéntartalmát maximalizálták: ennek gyors hatása volt, mivel csökkentette a légkörbe kerülő aeroszolrészecskék mennyiségét. A levegőt szennyező aeroszolok azonban a hőt segítik visszatükrözni az űrbe – eltávolításuk miatt több hő juthatott a vizekbe.

Az aggodalmakat tetézi, hogy az elmúlt három évben a vizeket melegítő El Niño jelenség szolidabb formájában, La Niñaként volt jelen, most azonban a kutatók az El Niñót látják formálódni. Peru és Ecuador partjainál már kialakult egy part menti El Niño, és a szakértők úgy vélik, hogy olyan esemény következik, amely hatással lesz a globális hőmérsékletre.

"Ha egy újabb El Niño jön, akkor valószínűleg 0,2-0,25 Celsius-fokos globális felmelegedés következik be. A hőmérsékletre gyakorolt hatás minden El Niño csúcspontja után néhány hónappal enyhül, ezért valószínűleg 2024 lesz a legmelegebb év a feljegyzések szerint" – mondta Josef Ludescher, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet munkatársa. Ezzel megközelíthetjük vagy akár el is érhetjük a másfél fokos felmelegedést.

A kutatók azonban azért aggódnak igazán, hogy a vizek nem tudják megtartani a hőt, így további melegedéshez vezet. Egyes kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a világ felmelegedése ugrásszerűen zajlik: éveken keresztül kevés változás történik, majd hirtelen ugrásszerűen emelkedik, ami szorosan kapcsolódik az El Niño kialakulásához.

Karina Von Schuckmann szerint van némi remény ebben a forgatókönyvben. Az El Niño lecsengése után a hőmérséklet ismét csökkenhet.

"Még van egy időablak, amelyben cselekedhetünk, ezt ki kell használnunk a következmények csökkentésére" – mondta a BBC Newsnak.