Infostart.hu
eur:
355.96
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Aerial view of beach with stones and rocks, alone boat in adriatic sea at sunset in summer. Top view of yacht in transparent blue water. Travel in Croatia. Nature background. Landscape with ocean
Nyitókép: den-belitsky/Getty Images

Vigyázat, támadnak a húsevő baktériumok

A következő évtizedekben várhatóan megnő a húsevő baktériumok okozta potenciálisan halálos fertőzések száma a klímaváltozás következtében.

A Scientific Reports szaklap közölte a tanulmányt, mely szerint a következő 20 évben megduplázódhat a Vibrio vulnificus baktérium okozta fertőzések száma részben azért, mert a melegedő vizekben minden korábbinál északabbra tud eljutni a húsevő baktérium – írja az NBC News. Bár egyelőre ritkán okoz megfertőződést ez a patogén, az előrejelzés megmutatja, milyen problémákra kell felkészülnünk a globálois felmelegedés eredményeként.

A kutatás társzerzője, Iain Lake, az East Anglia Egyetem kutatója elmondta: azért a Vibrio vulnificust kutatták, mert ez a baktérium már a legkisebb változásokra is reagál. "Annyira érzékeny a környezeti változásokra, hogy gyakorlatilag barométerként használhatjuk" – fogalmazott.

A Vibrio vulnificus baktériumok a meleg, sekély parti vizekben élnek, a fertőzések száma jellemzően a nyári hónapokban érik el csúcsát.

Az emberek a tengervízzel érintkező vágásokon vagy más bőrsérüléseken keresztül fertőződhetnek meg.

A fertőzés gyorsan terjed, és a baktérium súlyosan károsít. Ötből egy esetben halállal végződik, sokaknak pedig csak amputáció ad esélyt a további életre.

A fertőzések számának alakulását az 1988-2018 közti időszakban vizsgálták Amerika keleti partvidékén. és azt találták, hogy tízről nyolcvanra emelkedett az előfordulás száma. Az esetek egyre északabbra következnek be, ezt a folyamatot pedig elősegíti a klímaváltozás miatt a vizekben történő felmelegedés.

A kutatók számoltak alacsony kibocsátás mellett közepes és magas kibocsátás mellett bekövetkező éghajlati modellekkel is: a legrosszabb forgatókönyv szerint minden keleti partvidéki államot érint majd a baktérium jelenléte, és akár 140-200 fertőzés is előfordulhat évente. Ez a szám nem tűnik magasnak, de már most is évi 28 millió dollárt költenek Amerikában a jelentősen alacsonyabb számú beteg kezelésére. Szakértők szerint ezek az eredmények ismételten felhívják a figyelmet arra,

milyen összefüggések lehetségesek a természeti katasztrófák és az emberi egészség között.

"Nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor nem tanácsos úszni, vagy mikor kell elkerülni ezeket a vizeket, ha nyílt sebünk van. A kutatás egy ritka jelenséggel foglalkozik, de megmutatja, hogy össze kell kötni a mikrobiológiát a közegészségüggyel" – mondta Amy Sapkota, a Marylandi Egyetem környezetegészségügyi professzora a kutatás kapcsán.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×