Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Nyitókép: Pixabay

Kezdik érteni a tudósok, miért nem emlékszünk a születésünkre

Még mindig nem világos teljesen, hogy az emberek miért szenvednek „csecsemőkori amnéziában”.

Annak ellenére, hogy az emberek a két-három éves koruk előtti időszakból nem sok mindenre emlékeznek, a kutatások szerint a csecsemők képesek emlékeket kialakítani. Csak nem olyanokat, amiket az ember magáról mesél. Az élet első néhány napján belül a csecsemők képesek felidézni anyjuk arcát, és meg tudják különböztetni azt egy idegen arcától – írja a Scientific American alapján a hirado.hu.

Carolyn Rovee-Collier pszichológus 1980-as és 1990-es években végzett kutatásai kimutatták, hogy a csecsemők már egészen kicsi koruktól kezdve képesek kialakítani néhány ilyen fajta emléket. Természetesen a csecsemők nem tudják pontosan megmondani, hogy mire emlékeznek, ezért a kutatásban a 2-6 hónapos korú csecsemőket kiságyba tették, amely felett egy forgó lógott. Megmérték, hogy a csecsemő hányszor rúg, majd egy zsinórt kötöttek a baba lábától a játék végéhez, így amikor a baba rúgott, az is mozgott.

A csecsemők gyorsan megtanulták, hogy ők irányítanak. Szeretik látni, hogy a játék mozog, és ezért többet rúgnak, mint mielőtt a zsinórt a lábukhoz erősítették volna, ami azt mutatja, hogy megtanulták, hogy a rúgás hatására a forgó mozog.

Rovee-Collier később tesztelte, hogy amikor a csecsemők visszatértek a laborba, a kutatók megmutatták nekik a játékot, hogy még mindig rúgnak-e. Ezzel a módszerrel azt találták, hogy 6 hónapos korban, ha a csecsemők egy percig gyakorolnak, egy nappal később képesek emlékezni erre az eseményre. Minél idősebbek voltak a csecsemők, annál tovább emlékeztek. Azt is megállapították, hogy a csecsemőket hosszabb ideig tartó tréninggel és emlékeztetőkkel rá lehet venni, hogy hosszabb ideig emlékezzenek az eseményekre.

Ha a csecsemők már az első hónapokban képesek emlékeket kialakítani, akkor az emberek miért nem emlékeznek az életnek ebből a legkorábbi szakaszából származó dolgokra? Még mindig nem világos, hogy az emberek azért szenvednek-e „csecsemőkori amnéziában”, mert nem tudnak önéletrajzi emlékeket kialakítani, vagy egyszerűen csak nincs módjuk arra, hogy előhívják azokat.

A tudósok sejtése szerint az önéletrajzi emlékek megkövetelik, hogy legyen valamilyen énképünk, és ez a a csecsemőknél még hiányzik. Ezt az úgynevezett rouge-teszttel tesztelték: ennek lényege, hogy egy baba orrát piros rúzzsal vagy pirosítófolttal kell megjelölni. Ezután a kutatók a csecsemőt egy tükör elé helyezik. A 18 hónaposnál fiatalabb csecsemők csak mosolyognak a tükörképben lévő aranyos babára, és semmi jelét nem mutatják annak, hogy felismernék magukat vagy az arcukon lévő piros jelet. A 18 és 24 hónapos kor között a kisgyermekek megérintik saját orrukat, még zavartan is néznek, ami arra utal, hogy a tükörben lévő piros pontot a saját arcukkal kapcsolják össze – van némi énérzékük.

Címlapról ajánljuk
„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

Minden nap csak egy kicsit fejlődni és egymást irigység nélkül segíteni – ez a norvég sikersorozat receptje a sportéletben és azon túl is. A többi között erről beszélt az InfoRádióban a 10-szeres magyar válogatott futballista Kovács Péter, aki kitért a Bodö/Glimt Bajnokok Ligája-menetelésére is.

Robert Fico nem akar Ukrajnában találkozni Zelenenszkij elnökkel

A szlovák miniszterelnök pénteken telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ő és Orbán Viktor miniszterelnök szakértői küldöttséget akar küldeni a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálására – jelentette a TASR szlovák állami hírügynökség a kormányfő Facebook-bejegyezését ismertetve.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Tavaly év végén született egy elsőre talán kevéssé izgalmasnak tűnő, de az európai villamosenergia-rendszer és a magyar árampiac jövőjét is befolyásolni képes jelentős változásról szóló döntés. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) ugyanis decemberben jóváhagyta az európai villamosenergia-átviteli rendszerirányítók (TSO-k) által 2025 nyarán benyújtott javaslatot, amelyben az úgynevezett kapacitásszámítási régiók európai rendszerének módosítását indítványozták. Cikkünkben kifejtjük, hogy mit jelent mindez, mi a változtatás célja és miért jó Magyarországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×