Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Young woman wearing face mask
Nyitókép: ER_Creative/Getty Images

Egy jól időzített áttöréses fertőzés védhet az omikron ellen

Japán kutatók szerint ha valaki hónapokkal oltásai felvétele után megfertőződött, az védettebb lehet az omikronnal szemben, mint aki az oltások után nem sokkal lett mégis beteg.

Azok az országok, amelyekben 2021 végén nagy számban következtek be nem omikron okozta áttöréses megbetegedések, előnyben lehetnek az omikronos hullám érkeztekor az egyelőre szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány szerint.

Japán lakossága elsősorban mRNS-vakcinákkal védett: Takeshi Arashiro, a tokiói Japán Nemzeti Fertőző Betegségek Intézetének kutatója kollégáival azt akarta megérteni, hogy az ország többnyire egyetlen forrásból származó immunitása miatt a lakosság különösen fogékony-e az omikronra. Eddig kevés áttöréses eset fordult elő, de attól tartanak, hogy amint az omikron nagy mértékben terjed el Japánban, egészen más lesz a kép.

A Nature cikke szerint a kutatócsoport olyan japánoktól gyűjtött antitesteket, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, majd később megfertőződtek az alfa vagy a delta változattal. A kutatók megvizsgálták az antitesteknek azon képességét, hogy megvédjék a tenyésztett sejteket SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben. Úgy találták, hogy a

az oltás és a fertőzés közötti idő hossza erős összefüggést mutatott azzal, hogy az egyén antitestjei mennyire jól védik a sejteket a fertőzéssel szemben, különösen az omikron esetében.

"Ez egy érdekes tanulmány" – mondta Jenna Guthmiller chicagói immunológus, aki óva int attól, hogy az eredmények szoros ok-okozatiságában higgyünk, de hozzátette, hogy összhangban vannak az immunológusok általános felfogásával arról, hogy az antitestválasz hogyan érik be idővel.

Az oltás antitesttermelés rohamához vezet, ahogyan egy fertőzés is tenné. Ha valaki nem sokkal az oltás után megfertőződik, ezek az antitestek valószínűleg még mindig keringenek a vérben, ahol kötődnek a vírushoz, és gyorsan elpusztítják.

Ha azonban valaki hónapokkal az oltás után fertőződik meg, az antitesteket a T-sejtes immunitás állítja elő. Amikor a szervezet ismét találkozik a kórokozóval, ezek a memóriasejtek szolgálatba lépnek,

lehetőségük van az antitestek finomítására,

így jobb védelmet nyújtanak a későbbi fertőzésekkel szemben.

Guthmillert az emlékeztető adagok kapcsán végzett hasonló kutatások érdekelnék igazán: ezt a japánok nem vizsgálták, de ő úgy véli, ezek adják a legjobb esélyt az országban az omikron elleni küzdelemben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×